Családi alkotmány fejezetei 5/12: családtagok munkavállalása és vezetői szerepe
A Családi Alkotmány Családtagok munkavállalása és vezetői szerepe fejezete azt tisztázza, milyen feltételekkel dolgozhat családtag a családi cégben. Felvétel, előléptetés, vezetői alkalmasság, javadalmazás és kilépés családi kivételezés nélkül.
Date:
Category:
Családi alkotmány és irányítási rendszer


Családi alkotmány fejezetei 5/12: családtagok munkavállalása és vezetői szerepe
A Családi Alkotmány Családtagok munkavállalása és vezetői szerepe fejezete azt tisztázza, milyen feltételekkel dolgozhat családtag a családi cégben. Felvétel, előléptetés, vezetői alkalmasság, javadalmazás és kilépés családi kivételezés nélkül.
Dátum:
Kategória
Családi alkotmány és irányítási rendszer

A családi alkotmány ötödik fejezete arról szól, hogy milyen feltételekkel vállalhatnak munkát és vezetői szerepet családtagok a családi cégben. Ez az egyik legkényesebb terület, mert itt közvetlenül találkozik a családi szeretet, a szakmai alkalmasság, a teljesítményelv és a cég működőképessége.
Sok családi cégben természetesnek tűnik, hogy a családtag bármikor beléphet a vállalatba. Hiszen „ez a mi cégünk”. Csakhogy a családi cég nem családi menedékhely. Ha nincs világos szabály arra, ki, mikor, milyen feltételekkel és milyen szerepben dolgozhat benne, akkor a cég könnyen a családi elvárások, sértődések és kivételezések terepévé válik.
A családi alkotmány egészének fejezeteiről ebben az áttekintő cikkben írok részletesebben: Mit tartalmaz egy családi alkotmány?. Ez a cikk már az első konkrét fejezetről szól: az alapvetésről.
Dolgozhat-e családtag automatikusan a cégben?
Ez az első kérdés. A családi tulajdon önmagában nem jelenti azt, hogy minden családtagnak automatikus munkavállalási joga van a cégben. A család dönthet úgy, hogy nyitott a családtagok foglalkoztatására, de ennek akkor is érdemes feltételeket szabni.
Ilyen feltétel lehet végzettség, szakmai tapasztalat, külső munkahelyen eltöltött idő, nyelvtudás, belépési pozíció, próbaidő vagy vezetői alkalmasság. Nem azért, hogy a családtagokat távol tartsa a cég. Hanem azért, hogy a belépés ne rokoni alapon, hanem vállalható szakmai keretek között történjen.
Ki dönt a felvételről és előléptetésről?
Családi cégekben gyakori hiba, hogy a családtag felvételéről valójában nem az dönt, akinek a szervezet működéséért felelősséget kell vállalnia. Az alapító megígéri, a család elvárja, az ügyvezető alkalmazkodik, a munkatársak pedig látják, hogy a családtag más szabályok szerint kerül be.
Ez hosszú távon rombolja a szervezetet. Ezért a családi alkotmányban érdemes kimondani, ki javasolhat családtagot céges szerepre, ki dönt a felvételről, ki értékeli a teljesítményét, és milyen feltételekkel lehet előléptetni. A cél nem az, hogy a családtag ne kapjon lehetőséget. A cél az, hogy ne kapjon automatikus kivételt.
Mit jelent a vezetői alkalmasság családtagként?
A vezetői szerep még érzékenyebb kérdés. Egy családtag lehet lojális, okos, szorgalmas és jó szándékú, de ettől még nem biztos, hogy alkalmas vezetői pozícióra. A családi cégben a vezetői szerep nem jutalom, nem örökség és nem identitáspótlék.
A családnak érdemes végiggondolnia, milyen feltételekkel tölthet be családtag vezetői pozíciót. Kell-e külső munkatapasztalat? Kell-e bizonyított teljesítmény a cégen belül? Kell-e nem családtag vezető vagy külső szakember véleménye? Lehet-e családtag fölött nem családtag vezető? Ezek a kérdések nem kényelmesek, de jobb előre beszélni róluk, mint akkor, amikor már mindenki érzelmileg érintett.
Mi történik, ha nem működik?
Erről különösen nehéz beszélni. Mi történik, ha egy családtag nem válik be a cégben? Ha nem teljesít? Ha a munkatársak nem fogadják el? Ha vezetőként kárt okoz? Ha ő maga érzi rosszul magát a szerepben, de a család nem meri kimondani?
Egy családi cégben családtagot felvenni könnyű. Kiléptetni sokkal nehezebb. Pont ezért kell előre gondolkodni arról, hogy milyen esetekben lehet egy családtag munkaviszonyát módosítani, más szerepbe helyezni vagy megszüntetni. Ez nem családellenes logika. Ez a cég és a családi kapcsolat védelme is.
Néhány kezdő kérdés
Egy első körös közös gondolkodáshoz elég néhány egyszerű kérdés:
Dolgozhat-e családtag automatikusan a családi cégben?
Milyen feltételekkel léphet be családtag munkavállalóként?
Kell-e külső munkatapasztalat vagy előzetes szakmai felkészülés?
Ki dönt a családtag felvételéről, előléptetéséről és javadalmazásáról?
Milyen feltételekkel tölthet be családtag vezetői pozíciót?
Lehet-e családtag fölött nem családtag vezető?
Mi történik, ha egy családtag nem válik be a céges szerepében?
Ezekre nem kell elsőre részletes HR-szabályzatot írni. De ha a család elkezd ezekről beszélni, már csökkenti annak esélyét, hogy a családi cég a kivételezés, sértődés vagy kimondatlan elvárások terepévé váljon.
A családi alkotmány ötödik fejezete arról szól, hogy milyen feltételekkel vállalhatnak munkát és vezetői szerepet családtagok a családi cégben. Ez az egyik legkényesebb terület, mert itt közvetlenül találkozik a családi szeretet, a szakmai alkalmasság, a teljesítményelv és a cég működőképessége.
Sok családi cégben természetesnek tűnik, hogy a családtag bármikor beléphet a vállalatba. Hiszen „ez a mi cégünk”. Csakhogy a családi cég nem családi menedékhely. Ha nincs világos szabály arra, ki, mikor, milyen feltételekkel és milyen szerepben dolgozhat benne, akkor a cég könnyen a családi elvárások, sértődések és kivételezések terepévé válik.
A családi alkotmány egészének fejezeteiről ebben az áttekintő cikkben írok részletesebben: Mit tartalmaz egy családi alkotmány?. Ez a cikk már az első konkrét fejezetről szól: az alapvetésről.
Dolgozhat-e családtag automatikusan a cégben?
Ez az első kérdés. A családi tulajdon önmagában nem jelenti azt, hogy minden családtagnak automatikus munkavállalási joga van a cégben. A család dönthet úgy, hogy nyitott a családtagok foglalkoztatására, de ennek akkor is érdemes feltételeket szabni.
Ilyen feltétel lehet végzettség, szakmai tapasztalat, külső munkahelyen eltöltött idő, nyelvtudás, belépési pozíció, próbaidő vagy vezetői alkalmasság. Nem azért, hogy a családtagokat távol tartsa a cég. Hanem azért, hogy a belépés ne rokoni alapon, hanem vállalható szakmai keretek között történjen.
Ki dönt a felvételről és előléptetésről?
Családi cégekben gyakori hiba, hogy a családtag felvételéről valójában nem az dönt, akinek a szervezet működéséért felelősséget kell vállalnia. Az alapító megígéri, a család elvárja, az ügyvezető alkalmazkodik, a munkatársak pedig látják, hogy a családtag más szabályok szerint kerül be.
Ez hosszú távon rombolja a szervezetet. Ezért a családi alkotmányban érdemes kimondani, ki javasolhat családtagot céges szerepre, ki dönt a felvételről, ki értékeli a teljesítményét, és milyen feltételekkel lehet előléptetni. A cél nem az, hogy a családtag ne kapjon lehetőséget. A cél az, hogy ne kapjon automatikus kivételt.
Mit jelent a vezetői alkalmasság családtagként?
A vezetői szerep még érzékenyebb kérdés. Egy családtag lehet lojális, okos, szorgalmas és jó szándékú, de ettől még nem biztos, hogy alkalmas vezetői pozícióra. A családi cégben a vezetői szerep nem jutalom, nem örökség és nem identitáspótlék.
A családnak érdemes végiggondolnia, milyen feltételekkel tölthet be családtag vezetői pozíciót. Kell-e külső munkatapasztalat? Kell-e bizonyított teljesítmény a cégen belül? Kell-e nem családtag vezető vagy külső szakember véleménye? Lehet-e családtag fölött nem családtag vezető? Ezek a kérdések nem kényelmesek, de jobb előre beszélni róluk, mint akkor, amikor már mindenki érzelmileg érintett.
Mi történik, ha nem működik?
Erről különösen nehéz beszélni. Mi történik, ha egy családtag nem válik be a cégben? Ha nem teljesít? Ha a munkatársak nem fogadják el? Ha vezetőként kárt okoz? Ha ő maga érzi rosszul magát a szerepben, de a család nem meri kimondani?
Egy családi cégben családtagot felvenni könnyű. Kiléptetni sokkal nehezebb. Pont ezért kell előre gondolkodni arról, hogy milyen esetekben lehet egy családtag munkaviszonyát módosítani, más szerepbe helyezni vagy megszüntetni. Ez nem családellenes logika. Ez a cég és a családi kapcsolat védelme is.
Néhány kezdő kérdés
Egy első körös közös gondolkodáshoz elég néhány egyszerű kérdés:
Dolgozhat-e családtag automatikusan a családi cégben?
Milyen feltételekkel léphet be családtag munkavállalóként?
Kell-e külső munkatapasztalat vagy előzetes szakmai felkészülés?
Ki dönt a családtag felvételéről, előléptetéséről és javadalmazásáról?
Milyen feltételekkel tölthet be családtag vezetői pozíciót?
Lehet-e családtag fölött nem családtag vezető?
Mi történik, ha egy családtag nem válik be a céges szerepében?
Ezekre nem kell elsőre részletes HR-szabályzatot írni. De ha a család elkezd ezekről beszélni, már csökkenti annak esélyét, hogy a családi cég a kivételezés, sértődés vagy kimondatlan elvárások terepévé váljon.
Összefoglaló
A családtagok munkavállalása és vezetői szerepe fejezet nem arról szól, hogy a családtagokat távol kell tartani a cégtől. Arról szól, hogy a belépés, előléptetés, vezetői szerep és kilépés ne tisztázatlan családi elvárások alapján történjen. Ha ezekről nincs közös gondolkodás, a családi szeretet könnyen összekeveredik a szakmai alkalmassággal. A családi alkotmány ebben a témában nem HR-kézikönyv, hanem közös keret arra, hogy a családtagok céges szerepvállalása ne gyengítse sem a céget, sem a családi kapcsolatokat.

Horváth Dénes MBA
szerző
Blog
Stratégiai kérdések családi cégeknél
Az alábbi írások az utódlás, a generációváltás és a családi irányítás gyakorlati kérdéseit dolgozzák fel. Olyan visszatérő döntési helyzeteket, amelyek a családi cégek hosszú távú működését, fejlődését és generációkon átívelő fennmaradását befolyásolják.

Konzultáció
Családi cégeknek, akik utódlás, generációváltás vagy közös döntéshozatal előtt állnak, és tisztábban szeretnék látni a következő lépést.

Konzultáció
Családi cégeknek, akik utódlás, generációváltás vagy közös döntéshozatal előtt állnak, és tisztábban szeretnék látni a következő lépést.

Konzultáció
Családi cégeknek, akik utódlás, generációváltás vagy közös döntéshozatal előtt állnak, és tisztábban szeretnék látni a következő lépést.



