Családi alkotmány fejezetei 7/12: utódlás és az utódgeneráció felkészítése
A Családi Alkotmány Utódlás és az utódgeneráció felkészítése fejezete azt tisztázza, hogyan készülhet fel a család a generációváltásra. Utódok bevonása, tulajdonosi nevelés, vezetői alkalmasság, mentorálás és fokozatos átadás.
Dátum:
Kategória:
A családi alkotmány tartalma


Családi alkotmány fejezetei 7/12: utódlás és az utódgeneráció felkészítése
A Családi Alkotmány Utódlás és az utódgeneráció felkészítése fejezete azt tisztázza, hogyan készülhet fel a család a generációváltásra. Utódok bevonása, tulajdonosi nevelés, vezetői alkalmasság, mentorálás és fokozatos átadás.
Dátum:
Kategória
A családi alkotmány tartalma

A családi alkotmány hetedik fejezete az utódlást nem egyetlen átadási pillanatként, hanem hosszabb felkészülési folyamatként kezeli. Meggyőződésem, hogy a generációváltás jóval azelőtt elkezdődik, hogy az alapító visszalépne a napi működésből: abban, ahogyan a család a következő generációnak a cégről, a tulajdonról, a felelősségről és a családi kontroll jövőjéről beszél.
Az utódlás több, mint vezetőváltás vagy az aláírási jog átruházása. Arról is dönteni kell, ki és milyen felkészüléssel kapcsolódhat a céghez felelős tulajdonosként, családtagként, vezetőként vagy ezek valamelyik kombinációjában.
A családi alkotmány egészének fejezeteiről ebben az áttekintő cikkben írok részletesebben: Mit tartalmaz egy családi alkotmány? Ez a cikk a hetedik fejezetet, az utódlás és az utódgeneráció felkészítésének alapelveit bontja ki.
Az utód nem attól utód, hogy családtag
A következő generáció egyik tagja örökölhet tulajdont, ettől azonban még nem válik automatikusan a vállalat vezetésére alkalmas utóddá. Én itt három külön kérdést választanék szét: akarja-e vállalni a szerepet, rendelkezik-e a szükséges kompetenciákkal, és képes-e felelősen gondolkodni a tulajdonról. A családi alkotmányban ezért azt kell tisztázni, mit nevez a család utódlásnak. Egyetlen vezetőt keres, felelős tulajdonosi közösséget épít, vagy több családtagot készít fel különböző szerepekre? Azt is érdemes elfogadott lehetőségként kezelni, ha valaki nem akar operatív vezető lenni, de tulajdonosként felkészülten kapcsolódik a céghez.
A felkészítés nem kezdődhet az utolsó pillanatban
Az utódgeneráció felkészítése többéves folyamat, amelybe a cég történetének megismerése, szakmai tanulmányok, külső és belső munkatapasztalat, mentorálás, vezetőképzés, tulajdonosi oktatás és a családi döntéshozatalba való fokozatos bevonás egyaránt beletartozhat. A tapasztalatom szerint a felkészítés akkor hiteles, ha a felelősség és a döntési jog is fokozatosan, értékelhető lépésekben bővül.
A cégben végzett munka és a tulajdonosi felkészülés két külön pálya. Annak a családtagnak is értenie kell a vállalat működését, pénzügyi logikáját és tulajdonosi felelősségét, aki nem vállal operatív szerepet. Számomra a felelős, nem operatív tulajdonos ugyanúgy tudatos felkészítés eredménye, mint a felkészült vezető.
Vezetőt vagy tulajdonost készítünk fel?
Ez az egyik legfontosabb különbségtétel. A vezetői szerep és a tulajdonosi szerep nem ugyanaz. Egy családtag lehet jó tulajdonos úgy, hogy nem alkalmas ügyvezetőnek. És lehet jó vezető úgy is, hogy nem ő az egyetlen vagy legnagyobb tulajdonos. Ha a család ezt nem választja szét, az utódlás könnyen a „ki vezesse a céget?” kérdésére szűkül. Az én olvasatomban ugyanilyen fontos, hogy ki milyen tulajdonosi szerepre készül, hogyan vesz részt a családi fórumokon, milyen információhoz jut, és milyen döntési felelősséget vállal a cég hosszú távú jövőjében.
Mi történik, ha nincs alkalmas vagy ambiciózus utód?
Az utódlási folyamatnak arra az esetre is választ kell adnia, ha nincs egyetlen, előre kijelölhető utód. A következő generáció valamelyik tagja elutasíthatja az operatív szerepet, többen is alkalmasak lehetnek, vagy a cégnek külső vezetőre lehet szüksége. Ezek nem feltétlenül kudarcok, hanem eltérő kiindulópontok egy működőképes megoldáshoz.
Én nem tekinteném sikerfeltételnek, hogy mindenképpen családtag üljön az ügyvezetői székbe. Fontosabbnak tartom, hogy a család időben felismerje, ki milyen szerepet akar és képes vállalni, milyen felkészítésre van szüksége, és hol indokolt külső vezető vagy professzionális menedzsment bevonása. A családi alkotmány több lehetséges forgatókönyv elfogadásához adhat közös keretet.
Néhány kezdő kérdés
A család első körben az alábbi kérdések mentén teheti láthatóvá, milyen vezetői, tulajdonosi és felkészítési döntések várnak rá:
Mit jelent nálunk az utódlás: vezetőváltást, tulajdonosváltást vagy mindkettőt?
Van-e olyan családtag, aki később vezetői szerepet szeretne vállalni?
Hogyan készítjük fel a következő generációt a tulajdonosi felelősségre?
Kell-e külső munkatapasztalat a cégbe való belépés előtt?
Ki mentorálja az utódgeneráció tagjait?
Mi történik, ha nincs alkalmas vagy akaró családtag vezetői szerepre?
Elfogadható-e külső ügyvezető vagy professzionális menedzsment a családi kontroll megtartása mellett?
Hogyan különböztetjük meg a vezetői alkalmasságot a családtagi jogosultságtól?
Minél korábban kezdődik ez a párbeszéd, annál több idő marad arra, hogy a következő generáció saját szándékait és alkalmasságát is megismerje, miközben fokozatosan érti meg a cég, a tulajdon és a felelősség továbbadásának következményeit.
A családi alkotmány fejezetei:
Családi alkotmány fejezetei 1/12: Alapvetés
Családi alkotmány fejezetei 2/12: családi hitvallás és értékrendszer
Családi alkotmány fejezetei 3/12: tulajdonosi szerkezet és családi kontroll
Családi alkotmány fejezetei 4/12: döntéshozatal és családi irányítás
Családi alkotmány fejezetei 5/12: családtagok munkavállalása és vezetői szerepe
Családi alkotmány fejezetei 6/12: javadalmazás, osztalék és családi juttatások
Családi alkotmány fejezetei 7/12: utódlás és az utódgeneráció felkészítése
Családi alkotmány fejezetei 8/12: információvédelem és családi kommunikáció
Családi alkotmány fejezetei 9/12: családi vagyon- és tulajdontranszfer
Családi alkotmány fejezetei 10/12: Válságkezelés
Családi alkotmány fejezetei 11/12: konfliktuskezelés és vitarendezés
Családi alkotmány fejezetei 12/12: hatálybalépés, felülvizsgálat és módosítás
FONTOS: A családi vagyon, a céges tulajdon, az öröklés, a házassági vagyonjogi kérdések, az adózás és a befektetések kezelése a családi alkotmány azon területei, ahol nélkülözhetetlen az adott szakterületen jártas szakértő jogász, adószakértő, könyvelő, könyvvizsgáló vagy befektetési szakember bevonása. E szakemberek munkája nemcsak a családi alkotmány egyes vagyoni vonatkozású részeinek logikai és szerkezeti felépítésében, illetve pontos megfogalmazásában lehet szükséges, hanem a kapcsolódó külön jogi dokumentumok, szerződések és megállapodások előkészítésében és létrehozásában is.
A családi alkotmány hetedik fejezete az utódlást nem egyetlen átadási pillanatként, hanem hosszabb felkészülési folyamatként kezeli. Meggyőződésem, hogy a generációváltás jóval azelőtt elkezdődik, hogy az alapító visszalépne a napi működésből: abban, ahogyan a család a következő generációnak a cégről, a tulajdonról, a felelősségről és a családi kontroll jövőjéről beszél.
Az utódlás több, mint vezetőváltás vagy az aláírási jog átruházása. Arról is dönteni kell, ki és milyen felkészüléssel kapcsolódhat a céghez felelős tulajdonosként, családtagként, vezetőként vagy ezek valamelyik kombinációjában.
A családi alkotmány egészének fejezeteiről ebben az áttekintő cikkben írok részletesebben: Mit tartalmaz egy családi alkotmány? Ez a cikk a hetedik fejezetet, az utódlás és az utódgeneráció felkészítésének alapelveit bontja ki.
Az utód nem attól utód, hogy családtag
A következő generáció egyik tagja örökölhet tulajdont, ettől azonban még nem válik automatikusan a vállalat vezetésére alkalmas utóddá. Én itt három külön kérdést választanék szét: akarja-e vállalni a szerepet, rendelkezik-e a szükséges kompetenciákkal, és képes-e felelősen gondolkodni a tulajdonról. A családi alkotmányban ezért azt kell tisztázni, mit nevez a család utódlásnak. Egyetlen vezetőt keres, felelős tulajdonosi közösséget épít, vagy több családtagot készít fel különböző szerepekre? Azt is érdemes elfogadott lehetőségként kezelni, ha valaki nem akar operatív vezető lenni, de tulajdonosként felkészülten kapcsolódik a céghez.
A felkészítés nem kezdődhet az utolsó pillanatban
Az utódgeneráció felkészítése többéves folyamat, amelybe a cég történetének megismerése, szakmai tanulmányok, külső és belső munkatapasztalat, mentorálás, vezetőképzés, tulajdonosi oktatás és a családi döntéshozatalba való fokozatos bevonás egyaránt beletartozhat. A tapasztalatom szerint a felkészítés akkor hiteles, ha a felelősség és a döntési jog is fokozatosan, értékelhető lépésekben bővül.
A cégben végzett munka és a tulajdonosi felkészülés két külön pálya. Annak a családtagnak is értenie kell a vállalat működését, pénzügyi logikáját és tulajdonosi felelősségét, aki nem vállal operatív szerepet. Számomra a felelős, nem operatív tulajdonos ugyanúgy tudatos felkészítés eredménye, mint a felkészült vezető.
Vezetőt vagy tulajdonost készítünk fel?
Ez az egyik legfontosabb különbségtétel. A vezetői szerep és a tulajdonosi szerep nem ugyanaz. Egy családtag lehet jó tulajdonos úgy, hogy nem alkalmas ügyvezetőnek. És lehet jó vezető úgy is, hogy nem ő az egyetlen vagy legnagyobb tulajdonos. Ha a család ezt nem választja szét, az utódlás könnyen a „ki vezesse a céget?” kérdésére szűkül. Az én olvasatomban ugyanilyen fontos, hogy ki milyen tulajdonosi szerepre készül, hogyan vesz részt a családi fórumokon, milyen információhoz jut, és milyen döntési felelősséget vállal a cég hosszú távú jövőjében.
Mi történik, ha nincs alkalmas vagy ambiciózus utód?
Az utódlási folyamatnak arra az esetre is választ kell adnia, ha nincs egyetlen, előre kijelölhető utód. A következő generáció valamelyik tagja elutasíthatja az operatív szerepet, többen is alkalmasak lehetnek, vagy a cégnek külső vezetőre lehet szüksége. Ezek nem feltétlenül kudarcok, hanem eltérő kiindulópontok egy működőképes megoldáshoz.
Én nem tekinteném sikerfeltételnek, hogy mindenképpen családtag üljön az ügyvezetői székbe. Fontosabbnak tartom, hogy a család időben felismerje, ki milyen szerepet akar és képes vállalni, milyen felkészítésre van szüksége, és hol indokolt külső vezető vagy professzionális menedzsment bevonása. A családi alkotmány több lehetséges forgatókönyv elfogadásához adhat közös keretet.
Néhány kezdő kérdés
A család első körben az alábbi kérdések mentén teheti láthatóvá, milyen vezetői, tulajdonosi és felkészítési döntések várnak rá:
Mit jelent nálunk az utódlás: vezetőváltást, tulajdonosváltást vagy mindkettőt?
Van-e olyan családtag, aki később vezetői szerepet szeretne vállalni?
Hogyan készítjük fel a következő generációt a tulajdonosi felelősségre?
Kell-e külső munkatapasztalat a cégbe való belépés előtt?
Ki mentorálja az utódgeneráció tagjait?
Mi történik, ha nincs alkalmas vagy akaró családtag vezetői szerepre?
Elfogadható-e külső ügyvezető vagy professzionális menedzsment a családi kontroll megtartása mellett?
Hogyan különböztetjük meg a vezetői alkalmasságot a családtagi jogosultságtól?
Minél korábban kezdődik ez a párbeszéd, annál több idő marad arra, hogy a következő generáció saját szándékait és alkalmasságát is megismerje, miközben fokozatosan érti meg a cég, a tulajdon és a felelősség továbbadásának következményeit.
A családi alkotmány fejezetei:
Családi alkotmány fejezetei 1/12: Alapvetés
Családi alkotmány fejezetei 2/12: családi hitvallás és értékrendszer
Családi alkotmány fejezetei 3/12: tulajdonosi szerkezet és családi kontroll
Családi alkotmány fejezetei 4/12: döntéshozatal és családi irányítás
Családi alkotmány fejezetei 5/12: családtagok munkavállalása és vezetői szerepe
Családi alkotmány fejezetei 6/12: javadalmazás, osztalék és családi juttatások
Családi alkotmány fejezetei 7/12: utódlás és az utódgeneráció felkészítése
Családi alkotmány fejezetei 8/12: információvédelem és családi kommunikáció
Családi alkotmány fejezetei 9/12: családi vagyon- és tulajdontranszfer
Családi alkotmány fejezetei 10/12: Válságkezelés
Családi alkotmány fejezetei 11/12: konfliktuskezelés és vitarendezés
Családi alkotmány fejezetei 12/12: hatálybalépés, felülvizsgálat és módosítás
FONTOS: A családi vagyon, a céges tulajdon, az öröklés, a házassági vagyonjogi kérdések, az adózás és a befektetések kezelése a családi alkotmány azon területei, ahol nélkülözhetetlen az adott szakterületen jártas szakértő jogász, adószakértő, könyvelő, könyvvizsgáló vagy befektetési szakember bevonása. E szakemberek munkája nemcsak a családi alkotmány egyes vagyoni vonatkozású részeinek logikai és szerkezeti felépítésében, illetve pontos megfogalmazásában lehet szükséges, hanem a kapcsolódó külön jogi dokumentumok, szerződések és megállapodások előkészítésében és létrehozásában is.
Összefoglaló
Számomra akkor használható az utódlásról és az utódgeneráció felkészítéséről szóló fejezet, ha nem egy előre kijelölt személyből, hanem a szükséges vezetői, tulajdonosi és családi szerepekből indul ki. Az öröklés, a tulajdonosi felelősség, a vezetői alkalmasság és a személyes szándék nem ugyanaz, ezért külön-külön kell róluk dönteni. A közös keret teret hagy annak is, hogy a következő generáció eltérő szerepeket válasszon, vagy a vállalat külső vezetővel működjön tovább. A cél nem egyetlen forgatókönyv kikényszerítése, hanem egy felkészült tulajdonosi közösség és működőképes vezetési rendszer kialakítása.
Blog
Stratégiai kérdések családi cégeknél
Az alábbi írások az utódlás, a generációváltás és a családi irányítás gyakorlati kérdéseit dolgozzák fel. Olyan visszatérő döntési helyzeteket, amelyek a családi cégek hosszú távú működését, fejlődését és generációkon átívelő fennmaradását befolyásolják.




