Egy családi cégben az üzleti döntésekről szóló beszélgetések nem fognak működni, ha nincsenek beágyazva egy közös családi jövőképbe. A családnak tudnia kell, miért dolgozik együtt, milyen jövőért dolgozik együtt, egyáltalán akar-e együtt dolgozni, és ha igen, milyen szabályok szerint.

Ez nem elvont vízióalkotás. Nagyon gyakorlati kérdésekről van szó. Akarják-e együtt birtokolni a céget? Akarják-e együtt vezetni? Dolgozhatnak-e benne családtagok? Milyen feltételekkel? Mi történik, ha a következő generáció belépne? Mi történik, ha valaki nem akar részt venni benne? A cég a család közös egzisztenciateremtő vállalkozása marad, vagy idővel inkább befektetéssé válik?

Ezek a kérdések nem kezelhetők kizárólag ügyvezetői szinten. Nem tartoznak teljesen a menedzsmenthez, de nem is maradhatnak rendezetlen családi beszélgetésekben. A családi irányítás egyik lényege éppen az, hogy a család létrehozza azokat a fórumokat, ahol a közös jövőről, a tulajdonról és a vállalathoz való kapcsolódásról rendezett módon tud egyeztetni.

Ez a fórumrendszer közvetlenül abból következik, hogy a családi cégben a család, a tulajdon és a cég logikája egyszerre van jelen. Ennek alapját a családi irányítású cég működésének alapképlete: a háromkörös modell című írás mutatja be.

Közös családi jövőkép nélkül nincs valódi családi irányítás

Itt kezdődik minden. Közös családi jövőkép nélkül nincs valódi közös munka és együttműködés a családi cégben. A cég ugyanis nem attól lesz családi irányítású cég, hogy több családtag neve szerepel a cégkivonatban, vagy hogy néhány rokon dolgozik a vállalatban. Ettől még lehet közös tulajdon, közös munkahely vagy közös vagyon, de nem feltétlenül van mögötte közös családi szándék.

A családi irányításhoz kell egy közös családi jövőkép. Ez nem plakátra írható vállalati vízió, és nem ünnepi mondat arról, hogy „a család értéket teremt”. Sokkal konkrétabb kérdésről van szó:

a családtagok akarnak-e együtt dolgozni, hogyan akar a család együtt tulajdonolni, együtt dolgozni, együtt dönteni és együtt felelősséget vállalni a cégért.

A közös családi jövőkép arról szól, hogy a család mit tekint közös ügynek. Miért fontos számára a cég? Mit vár tőle? Milyen szerepet tölt be a család életében? Megélhetést biztosít, vagyont épít, következő generációt készít fel, társadalmi jelenlétet ad, szakmai identitást hordoz, vagy mindezt egyszerre?

A közös jövőkép – többek között – a fenti kérdésekre adott válaszok összessége. Ezek a válaszok idővel változnak, ezért folyamatos egyeztetésre van szükség: a megfelelő fórumokon.

A közös családi jövőkép különösen fontossá válik generációváltás idején, amikor a családnak már nemcsak a jelenről, hanem a következő vezetői és tulajdonosi korszakról is döntenie kell. Erről szól a közös jövőkép nélkül nincs valódi generációváltás című bejegyzés.

A közös jövőképnek fórumokra van szüksége

A családi egyeztetés nem ugyanaz, mint egy vasárnapi ebédnél elinduló beszélgetés. Az ilyen beszélgetések fontosak lehetnek, de önmagukban nem adnak működési keretet. Egy családi cégben idővel külön kell választani, hol beszél a család, hol dolgozza fel a családi szempontokat, és hol egyeztetnek egymással a tulajdonosok.

Erre három alapvető fórum alkalmas:

1. családi közgyűlés,

2. családi tanács,

3. tulajdonosok tanácsa.

A három fórum nem ugyanarra való. Más a résztvevői köre, más a célja, más a ritmusa, és más típusú kérdéseket kell oda vinni.

A családi közgyűlés a széles családi tér. A családi tanács a család rendezett hangja. A tulajdonosok tanácsa a tulajdonosi akarat tisztázásának fóruma.

Családi közgyűlés: a széles családi tér

A családi közgyűlés a család tágabb egyeztetési fóruma. Nem jogi értelemben vett közgyűlés, nem taggyűlés, és nem operatív céges megbeszélés. Inkább olyan családi tér, ahol a család időről időre közösen ránéz arra, mi köti össze a céggel.

Ide tartozhatnak azok a családtagok is, akik nem dolgoznak a cégben, nem vesznek részt a napi döntésekben, vagy még túl fiatalok ahhoz, hogy konkrét tulajdonosi vagy vezetői szerepük legyen. Egyes családok házastársakat, távolabbi rokonokat vagy a következő generáció fiatalabb tagjait is bevonják. Más családok szűkebben tartják ezt a kört. A pontos résztvevői kör családi döntés kérdése.

A családi közgyűlés célja nem a napi üzleti döntéshozatal. Arra való, hogy a család ápolja a kapcsolatot egymással, megértse a cég helyét a család életében, és közös nyelvet alakítson ki a vállalathoz kapcsolódó alapvető kérdésekről.

Itt lehet beszélni a családi történetről, értékekről, következő generáció bevonásáról, a cég alapvető irányáról, a családi alkotmányról, a tulajdonosi felelősségről vagy arról, hogy mit jelent a család számára hosszú távon a vállalkozás.

A családi közgyűlés különösen akkor fontos, amikor a család már nagyobb, több generáció érintett, vagy vannak olyan családtagok, akik nem dolgoznak a cégben, mégis kapcsolódnak hozzá tulajdonosi, öröklési, családi vagy identitásbeli szinten.

Ebben a szélesebb családi térben különösen fontos, hogy a családtagok ne csak örökösként, hanem leendő felelős tulajdonosként is értsék a céghez való kapcsolódásukat. Ezt fejti ki a következő generáció tulajdonosi felkészítése családi cégekben című írás.

Családi tanács: a család rendezett hangja

A családi tanács szűkebb és munkaszerűbb fórum. Itt már nem a teljes széles család vesz részt, hanem azok, akik kijelölt szerepet kapnak a családi ügyek előkészítésében, koordinálásában és képviseletében. A családi tanács feladata, hogy a család ne informális csatornákon, háttérbeszélgetéseken vagy egyéni nyomásgyakorláson keresztül kapcsolódjon a céghez. A családi szempontokat rendezett formában kell megfogalmazni, kezelni és továbbítani.

A családi tanács foglalkozhat a családtagok munkavállalásának szabályaival, az utódgeneráció felkészítésével, a családi alkotmány előkészítésével vagy felülvizsgálatával, a családi kommunikációval, a családon belüli információáramlással, valamint azokkal a kérdésekkel, amelyek a családot érintik, de hatással vannak a cég működésére is.

A családi tanács egyik fontos feladata lehet annak előkészítése is, hogy a család milyen közös működési elveket rögzít a családi alkotmányban. A témát a mit tartalmaz egy családi alkotmány című bejegyzés bontja ki részletesebben.

Fontos határ, hogy a családi tanács nem ügyvezetés. Nem operatív vezetői fórum. Nem veszi át a menedzsment feladatát, és nem dönt napi üzleti kérdésekben. A szerepe az, hogy a család szempontjai ne szétszórtan, személyes csatornákon vagy érzelmi alapon jelenjenek meg, hanem átgondolt, követhető és visszakereshető formában.

A családi tanács akkor működik jól, ha rendszeresen ülésezik, van napirendje, van felelőse, és világos, milyen kérdések tartoznak hozzá. Ez már nem puszta családi beszélgetés, hanem a családi irányítás egyik alapvető eszköze.

Tulajdonosok tanácsa: a tulajdonosi akarat tisztázása

A tulajdonosok tanácsa más logikára épül. Itt nem a családi szerep a döntő, hanem a tulajdonosi szerep. Az vesz részt benne, aki tulajdonosként érintett a cég jövőjében. Egy családi cégben a tulajdonosok nagy része jellemzően családtag. Különösen magyar KKV-k esetében gyakori, hogy a tulajdon szűk családi körben van. Ettől még a tulajdonosok tanácsa nem családi beszélgetés, hanem tulajdonosi egyeztetési fórum.

Itt a tulajdonosok menedzsment nélkül tudják tisztázni egymás között, mit várnak a cégtől. Növekedést akarnak vagy stabilitást? Osztalékot vagy visszaforgatást? Külső vezetőt vagy családtag ügyvezetőt? Konzervatívabb működést vagy nagyobb kockázatvállalást? Generációváltást, eladást, tőkebevonást vagy hosszú távú családi kontrollt?

Az osztalék, a visszaforgatás és a hosszú távú vagyonépítés kérdése nem egyszerű pénzügyi döntés, hanem tulajdonosi irányválasztás. Ezt részletesebben a családi vagyon, osztalék és növekedés több generáción át című írás tárgyalja.

Ezeket a kérdéseket nem szerencsés először formális taggyűlésen vagy közgyűlésen egymásnak feszülve megvitatni. A tulajdonosok tanácsa éppen arra való, hogy a tulajdonosok előzetesen egyeztessenek a stratégiai irányról, a tulajdonosi elvárásokról és arról, milyen üzenetet, mandátumot vagy visszajelzést adnak a menedzsmentnek.

A tulajdonosok tanácsa nem helyettesíti a taggyűlést vagy közgyűlést. Arra való, hogy a tulajdonosok még a formális döntéshozatal előtt egymás között tisztázzák, mit képviselnek, mit várnak a cégtől, és milyen irányt akarnak kijelölni a vezetés számára.

Miért kell különválasztani ezeket a fórumokat?

Egy családi cégben sok konfliktus abból keletkezik, hogy különböző kérdések rossz helyre kerülnek.

Családi kérdéseket operatív céges megbeszéléseken próbálnak kezelni. Tulajdonosi elvárásokat családi beszélgetésekben mondanak ki. Vállalati döntéseket családi lojalitási alapon vitatnak meg. A következő generáció bevonásáról nincs családi keret, az osztalékról nincs tulajdonosi egyeztetés, a családtagok munkavállalásáról nincs elfogadott szabály.

A három fórum abban segít, hogy a család megfelelően szét tudja választani a beszélgetéseket. A családi közgyűlés a szélesebb családi kapcsolódást és tájékozódást adja. A családi tanács a család rendszeres, rendezett működését biztosítja. A tulajdonosok tanácsa a tulajdonosi akaratot és elvárásokat tisztázza. Ezek együtt adják azt a keretet, amelyen keresztül a közös családi jövőkép átültethető a cég működésébe. Ezért a fórumok rendszere a generációváltásban is kulcsszerepet kap: külön tér kell a családi szempontoknak, a tulajdonosi akaratnak és a cég működési kérdéseinek. Ezt foglalja össze az irányítási fórumok generációváltás idején című bejegyzés.