Háromkörös modell: a családi cég működésének alapképlete

Egy családi cégben nem csak egy gazdasági szervezet működik. Egyszerre működik benne egy család, egy tulajdonosi kör és egy üzleti szervezet. Ez teszi a családi cégek működését összetetté és ebből fakad egyszerre a családi cégek erőssége és sebezhetősége is. A megfelelő irányítási rendszerrel a családi cégek erősségei kihasználhatók és sebezhetőségeik ellen pedig sikeresen lehet védekezni.

A családnak az a természetes célja, hogy megtartsa az összetartozást, a biztonságot, a békét és az állandóságot. A tulajdonosi körnek az a célja, hogy a befektetett vagyon értelmesen működjön, megtérüljön, gyarapodjon, és lehetőleg családi kontroll alatt maradjon. A cégnek pedig teljesítenie kell. Vevőket kell kiszolgálnia, alkalmazkodnia kell a piachoz, fejlesztenie kell a működését, időnként változnia, újítania, döntéseket hoznia, embereket felvennie vagy elengednie.

Ez a három cél nem mindig fér össze kényelmesen. A család sokszor stabilitást akar. A tulajdonos megtérülést és kontrollt. A cég pedig teljesítményt és alkalmazkodást. A családi cégekben jelentkező konfliktusok jelentős része nem abból fakad, hogy valaki rosszindulatú, hálátlan vagy alkalmatlan. Hanem abból, hogy ugyanazt a helyzetet más szerepből, más érdekből és más logikával látja.

A családi cég három rendszere

A háromkörös modell a családi céget három egymást metsző rendszerként írja le:

1. Család

2. Tulajdonosok

3. Vállalkozás

Család:

A családi körbe azok tartoznak, akiket rokoni kapcsolat köt a vállalkozó családhoz. Ők akkor is érintettek lehetnek, ha nem dolgoznak a cégben és nincs tulajdonrészük. A családi cég ugyanis hatással lehet a család életére, identitására, jövőképére, anyagi biztonságára és belső viszonyaira akkor is, ha valaki formálisan nincs benne a vállalat működésében.

Tulajdonosok:

A tulajdonosi körbe azok tartoznak, akik tulajdonrészt birtokolnak vagy tulajdonosi döntésekben érintettek. Itt már nem elsősorban rokoni vagy érzelmi kérdésekről van szó, hanem kontrollról, kockázatról, osztalékról, befektetésről, tulajdontranszferről, szavazati jogokról és hosszú távú vagyonkezelésről.

Vállalkozás:

A vállalkozás/cég körébe azok tartoznak, akik a cég működésében vesznek részt. Ide tartozhatnak családtagok és nem családtag vezetők, munkavállalók, kulcsemberek, menedzserek. Ebben a körben a fő kérdés nem az, hogy ki kinek a rokona, hanem hogy ki milyen munkát végez, milyen felelősséget visel, milyen teljesítményt nyújt, és hogyan járul hozzá a vállalat működéséhez.

A családi cég ott válik igazán összetetté, ahol ezek a körök metszik egymást.

Hét szerep egy családi cégben

A három kör hét különböző szerephelyzetet hoz létre.

1. Családtag
   Családtag, de nem tulajdonos és nem dolgozik a cégben. Van olyan családtag, aki nem dolgozik a cégben és nincs tulajdonrésze. Ő formálisan kívül van a cégen, de családtagként mégis érintheti a cég jövője, a családi vagyon sorsa vagy az, hogy a vállalat mennyi figyelmet, pénzt és energiát vesz el a családtól.

   
   

2. Tulajdonos
   Tulajdonos, de nem családtag és nem dolgozik a cégben.Van olyan tulajdonos, aki nem családtag és nem dolgozik a cégben. Ez ritkább a klasszikus családi cégeknél, de előfordulhat befektető, külső tulajdonostárs vagy korábbi üzlettárs formájában.

   
   

3. Cégben dolgozó nem családtag
   Munkavállaló vagy vezető, de nem családtag és nincs tulajdonrésze.Van olyan munkavállaló vagy vezető, aki nem családtag és nincs tulajdonrésze. Ő a vállalati rendszer része, szakmai teljesítmény alapján kapcsolódik a céghez.

   
   

4. Tulajdonos családtag
   Családtag és tulajdonos, de nem dolgozik a cégben.Van olyan családtag, aki tulajdonos, de nem dolgozik a cégben. Az ő szempontjai gyakran tulajdonosi és családi logikából egyszerre épülnek fel. Érdekli az osztalék, a vagyon értéke, a családi kontroll, de nincs benne a napi működésben.

   
   

5. Cégben dolgozó tulajdonos
   Tulajdonos és munkavállaló / vezető, de nem családtag.Van olyan vezető vagy munkavállaló, aki tulajdonrészt is kapott, de nem családtag. Nála a szakmai és tulajdonosi szempont találkozik, rokoni kötődés nélkül.

   
   

6. Cégben dolgozó családtag
   Családtag és munkavállaló / vezető, de nincs tulajdonrésze.Van olyan családtag, aki dolgozik a cégben, de nincs tulajdonrésze. Ők jellemzően a fiatalabb, a cégbe frissen bekerülő családtagok. Ő egyszerre családtag és munkavállaló. Ez különösen érzékeny szerep, mert a munkahelyi teljesítmény, a családi lojalitás és a jövőbeni tulajdonosi elvárások könnyen összecsúsznak.

   
   

7. Cégben dolgozó tulajdonos családtag
   Családtag, tulajdonos és aktív munkavállaló / vezető egyszerre.És van a modell közepén az a szereplő, aki családtag, tulajdonos és aktív vezető vagy munkavállaló is egyszerre. Sok alapító pontosan ebben a helyzetben van. De ilyen helyzetbe kerülhetnek az utódok is, amikor már tulajdonosként és vezetőként dolgoznak a cégben.

A háromkörös modell legfontosabb tanulsága egyszerű: ugyanaz az ember több szerepben is jelen lehet. És nem mindig ugyanabból a szerepből beszél.

Hogyan alakulnak ki a családi céges konfliktusok?

Vegyünk egy egyszerű példát: osztalék vagy visszaforgatás.

Egy olyan családtag, aki tulajdonos, de nem dolgozik a cégben, könnyen mondhatja azt, hogy a vállalat fizessen magasabb osztalékot. Ő a tulajdonosi megtérülést látja, és jogosan kérdezi: ha a család évek óta benne tartja a vagyont a cégben, mikor kap ebből tényleges jövedelmet?

Egy aktív vezető családtag ugyanebben a helyzetben mondhatja azt, hogy most nem szabad osztalékot kivenni, mert gépet kell venni, embereket kell felvenni, új piacra kell lépni, vagy egyszerűen tartalékot kell képezni. Ő a vállalati működésből és a növekedési igényből beszél.

Mindkettőnek igaza lehet. A konfliktus mégsem pusztán pénzügyi kérdés. Szerepkonfliktus. Az egyik fél tulajdonosi megtérülést akar. A másik a vállalat teljesítőképességét és jövőjét védi. Ha közben testvérek, szülők és gyerekek vagy unokatestvérek is, akkor a pénzügyi vita nagyon gyorsan személyes történetté válhat.

Ugyanez történik a családtagok foglalkoztatásánál is.

A családi kör logikája alapján természetes igény lehet, hogy a családtagok kapjanak lehetőséget a cégben. A vállalat viszont teljesítményt, felelősséget és szakmai alkalmasságot igényel. A tulajdonosi kör pedig azt nézi, hogy a cég hosszú távon értékesebb, stabilabb és jövedelmezőbb lesz-e attól, hogy egy adott családtag belép a működésbe.

Ezért nem elég azt mondani, hogy „vegyük fel, mert családtag”, de azt sem, hogy „csak a szakmai alkalmasság számít”. Egy családi cégben mindkét mondat mögött legitim szempont van. A kérdés az, hogy melyik döntés melyik rendszerben születik meg, és milyen szabályok alapján.

Melyik kérdést hol kell kezelni?

A családi cégek egyik leggyakoribb hibája, hogy rossz helyen próbálnak megoldani jó kérdéseket. Családi kérdéseket ügyvezetői értekezleten próbálnak kezelni. Tulajdonosi kérdéseket vasárnapi ebéd közben beszélnek meg. Operatív céges döntéseket családi lojalitási kérdéssé alakítanak. Vagy fordítva: mély családi feszültségeket próbálnak pusztán szervezeti ábrával vagy munkaköri leírással kezelni. Pedig más fórum kell a családi ügyeknek, más a tulajdonosi döntéseknek, és más a cég napi működésének.

• A családi rendszerhez tartoznak például a családtagok közötti kommunikáció, a család közös értékei, a családi szerepek, a következő generáció bevonása, a családtagok céghez való viszonya, vagy az, hogy a család hogyan kezeli a belső konfliktusokat.

• A tulajdonosi rendszerhez tartozik a tulajdonosi kontroll, az osztalékpolitika, az üzletrészek átruházása, az öröklésre való felkészülés, a családon belüli tulajdontranszfer, a kockázatvállalás és a tőke visszaforgatásának kérdése.

• A vállalati rendszerhez tartozik a stratégia, a szervezeti működés, a vezetői felelősség, a teljesítményértékelés, a munkakörök, a vezetői utódlás, a menedzsment fejlesztése és a napi operatív döntéshozatal.

A nehézség ott kezdődik, hogy sok téma egyszerre több rendszerhez is kapcsolódik. Az utódlás például nem csak családi kérdés. Nem csak arról szól, hogy a gyerek akarja-e vinni tovább a céget. Tulajdonosi kérdés is, mert el kell dönteni, ki milyen tulajdonrészt, milyen jogokat és milyen felelősséget kap. És vállalati kérdés is, mert a cégnek működőképes vezetésre van szüksége.

Ugyanez igaz a családtagok munkavállalására is. Családi szempontból lehetőség és identitáskérdés. Tulajdonosi szempontból vagyonvédelmi és kontrollkérdés. Vállalati szempontból teljesítmény- és szervezeti kérdés.

Ezért kell a háromkörös modell. Nem azért, mert szép ábra. Hanem azért, mert segít megnevezni, hogy egy adott vita valójában melyik rendszerből indul, és melyik rendszerekre hat.

Mit mutat meg a háromkörös modell?

A háromkörös modell abban segít, hogy a család ne személyes sértésként értelmezzen minden érdekkülönbséget, hanem az érintettek valódi igényeire tudjon rávilágítani azáltal, hogy a háromkörös modellt, mint térképet használva megmutatja, "honnan jön" a kérés.

Példaként, gyakran előforduló szituációkban:

• Ha egy nem dolgozó tulajdonos családtag osztalékot szeretne, az nem feltétlenül önzés. Lehet legitim tulajdonosi igény.

• Ha egy aktív vezető családtag visszaforgatná a nyereséget, az nem feltétlenül hatalmi játszma. Lehet legitim vállalati szempont.

• Ha egy szülő lehetőséget szeretne adni a gyerekének a cégben, az nem feltétlenül szakmaiatlan döntés. Lehet legitim családi szándék.

• Ha egy nem családtag vezető teljesítményelvárásokat fogalmaz meg egy családtaggal szemben, az nem feltétlenül lojalitáshiány. Lehet legitim vállalati felelősség.

A modell nem veszi ki az érzelmet a családi cégből, azt viszont megmutatja, hogy az érzelem mögött sokszor eltérő szerepek, eltérő kockázatok és eltérő felelősségek állnak.

Hogyan segít ez a családi cég mindennapi irányításában?

A családi irányítási rendszer lényege nem az, hogy a család mindenre új szabályt írjon. Hanem az, hogy a család képes legyen különválasztani és összehangolni a családi, tulajdonosi és vállalati szempontokat.

Ehhez idővel különböző fórumokra, szabályokra és dokumentumokra lehet szükség.

A családi alkotmány például abban segít, hogy a család közösen rögzítse a családi céghez kapcsolódó alapelveit, döntési szabályait és érzékeny témáit. Nem jogi értelemben vett mindent eldöntő dokumentum, hanem lelkiismereti és működési alap.

A családi tanács vagy családi fórum abban segíthet, hogy a családnak legyen saját tere a családi ügyek, értékek, kommunikációs kérdések és következő generációval kapcsolatos témák kezelésére.

A tulajdonosi megállapodások, osztalékpolitikai elvek és tulajdontranszfer-szabályok abban segítenek, hogy a család ne mindig érzelmi vagy alkalmi alapon döntsön a vagyonról és a kontrollról.

Az utódlási terv abban segít, hogy a vezetés, a tulajdon és a családi szerepek átadása ne egyetlen drámai pillanatban történjen, hanem előkészített folyamatként.

A menedzsment utódlási terv pedig különösen akkor fontos, amikor a cég már nem bírja el, hogy minden kulcsdöntés egyetlen alapítón, egyetlen családtagon vagy egyetlen informális szerepen keresztül menjen át.

A modell egy térkép: így lehet a mindennapokban használni

A háromkörös modell használatához nem kell bonyolult elemzés vagy külső szakértő. Elég egy üres lap, három egymást metsző kör, és három felirat: család, tulajdonosok, vállalkozás - a fenti ábrához hasonlóan.

Ezután fel kell írni minden érintett nevét oda, ahová a szerepe alapján tartozik. Családtag, tulajdonos, cégben dolgozó vezető vagy munkavállaló, cégben dolgozó családtag, tulajdonos családtag, cégben dolgozó tulajdonos, vagy mindhárom egyszerre. A modellbe mindenki elhelyezhető, aki a családi cég működésében bármelyik szerepben megjelenik.

Amikor a nevek felkerülnek a három körbe, a család valójában egy érdek- és szereptérképet lát maga előtt. Láthatóvá válik, hogy ki milyen helyzetből beszél, milyen felelőssége van, milyen érdeket véd, és miért mondja azt, amit mond.

Ez nem szünteti meg automatikusan a konfliktusokat. De segít abban, hogy a család ne csak álláspontokat ütköztessen, hanem megértse a mögöttük lévő szerepeket, igényeket és érdekeket. Így könnyebb felismerni, hogy egy vita családi, tulajdonosi vagy vállalati logikából indul-e, és melyik rendszerben kell kezelni.

Innen lehet továbblépni a konkrét eszközök felé. A családi alkotmány, a családi tanács, az utódlási terv, a tulajdonosi megállapodás, az osztalékpolitika, a családtagok munkavállalási szabályzata vagy a menedzsment utódlási terv mind abban segít, hogy a három rendszer ne összemosódjon, hanem rendezett módon kapcsolódjon egymáshoz