A Családi Alkotmány: a vagyon megőrzése és közös szabályok a működéséhez
A családi alkotmány a cégben szerepet vállaló családtagok lelkiismereti megállapodása, közösen vállalt működési keret. Segít tisztázni a család, a tulajdon és a cég közötti szabályokat, szerepeket és hosszú távú szándékokat.
Dátum:
Kategória:
Családi cégirányítás és családi alkotmány


A Családi Alkotmány: a vagyon megőrzése és közös szabályok a működéséhez
A családi alkotmány a cégben szerepet vállaló családtagok lelkiismereti megállapodása, közösen vállalt működési keret. Segít tisztázni a család, a tulajdon és a cég közötti szabályokat, szerepeket és hosszú távú szándékokat.
Dátum:
Kategória
Családi cégirányítás és családi alkotmány

A Családi Alkotmány meghatározása
A családi alkotmány a családi cégben érdekelt családtagok lelkiismereti megállapodása. Nem jogi kötőerővel bíró dokumentumként érdemes rá tekinteni, hanem olyan közös irányelvrendszerként, amely a családtagok szándékát, értékrendjét és tulajdonosi gondolkodását teszi láthatóvá. Ezen az oldalon azt az iskolát képviselem, amely szerint a családi alkotmány elsődleges ereje nem a jogi kikényszeríthetőségben, hanem a családtagok belső elköteleződésében van. Tapasztalatom és határozott véleményem, hogy ha a családtagok előzetesen szóban nincsenek akarategységben, érdekazonosságban és nem állnak valamilyen szintű értékegységben sem, akkor fölösleges bármilyen írott szabályrendszerben (családi alkotmányban) gondolkodni. Fő szabályként, ha alapvetően jó és szeretetteljes kapcsolat a családtagok mint magánemberek között és van példa munkahelyi szituációban közös együttműködésre, akkor fokozatosan, modulárisan-fejezetenként biztonsággal el lehet kezdeni családi alkotmányt szerkeszteni.
A családi alkotmány ezért először közös gondolkodási keret, és csak ezután kapcsolódhat hozzá jogi forma. Ezt a különbséget részletesebben a családi alkotmány: először lelkiismereti megállapodás, aztán jogi forma című írás fejti ki.
Vagyis semmi nem zárja ki, hogy a családi alkotmányt később jogi dokumentumok kövessék. Sőt, bizonyos témákban a vagyon megőrzése érdekében kifejezetten indokolt nevesített szerződéses formák alkalmazása, pl. szindikátusi szerződés, házassági vagyonjogi megállapodás, végrendelet, társasági szerződés módosítás vagy más szerződéses megoldás elkészítése. Ezeknek azonban már az a szerepük, hogy a család által előzetesen végiggondolt és közösen értelmezett vagyonkezelési, tulajdonosi és működési keretet jogilag is megfelelő formában rendezzék.
A családi alkotmány célja világos szabályok és közös működési keret írott rendszere azzal a fő céllal, hogy a családi cég(ek) által felhalmozott vagyon biztonságban legyen kezelve és gondozva a következő generációkban is. Ez ott kezdődik, hogy kik és milyen feltételek mellett vállalhatnak szerepet a cég(ek)ben az adott felelősség és kiváltságok mellett. A családi alkotmány további fontos pontjai a céges és akár családi vagyon elemek kezelésének, átruházásának és hasznosításának szabályai. Olyan kérdésekre ad választ, mint pl. mit jelent számunkra ez a cég? Milyen jövőt képzelünk el neki? Hogyan akarunk dönteni a családot és a tulajdont érintő fontos ügyekben? Milyen feltételekkel dolgozhat családtag a cégben? Hogyan készítjük fel a következő generációt? Mit várunk el egymástól tulajdonosként, vezetőként és családtagként?
Ezekre a kérdésekre minden családi cég válaszol kimondva vagy kimondatlanul. Az írott családi alkotmány abban segít, hogy ezek a válaszok ne csak szokásokban, félmondatokban, régi beidegződésekben és családi emlékezetben létezzenek, hanem közösen érthető formában is. Mint írott dokumentum a családi alkotmány teljesen egyedi, az adott család körülményeihez igazítva - az alábbiakban és az elkövetkező bejegyzésekben a hazai és nemzetközi legjobb gyakorlatokat bemutatva mutatok példákat.
A családi alkotmány tartalma mindig konkrét döntési helyzetekből épül fel. A legfontosabb fejezeteket és témaköröket a mit tartalmaz egy családi alkotmány című bejegyzés foglalja össze.
Miért válik fontossá egy családi cég életében?
Az alapítói korszakban sok minden természetesen működik: az alapító fejében összeáll a cég logikája, ő ismeri az ügyfeleket, a kollégákat, a pénzügyeket, a kockázatokat, a lehetőségeket. Sokszor gyorsan, személyesen és informálisan dönt. A családtagok is érzik, hogy nagyjából mi fér bele, mi nem, miről hogyan szokás beszélni a jelenlétében. Egy 1. generációs cégben az alapító(k) személye formálja a szervezeti kultúrát is.
Ez egy ideig hatékony … egy ideig így a leghatékonyabb. A cég és a szervezeti létszám növekedésével viszont egyre több kérdés jelenik meg. Belép-e a következő generáció? Ki milyen szerepet kap? Dolgozhat-e minden családtag a cégben? Ki dönt a családtagok felvételéről vagy előléptetéséről? Mi történik, ha valaki tulajdonos lesz, de nem dolgozik a vállalatban? Hogyan kap információt az, aki érintett, de nincs napi szinten jelen? Mikor kell közös tulajdonosi döntés, és mi marad az operatív vezetés hatásköre?
Ezek nem rendkívüli kérdések, a családi cég fejlődésével együtt járó természetes dilemmák. Ami egy alapító köré szerveződő, kisebb működésben magától értetődő volt, az egy több szereplős, többgenerációs vagy több tulajdonosi ággal működő rendszerben már könnyen zavarhoz vezethet. A családi alkotmány ilyenkor tisztább elvárások mentén tudatosabb beszélgetést indít arról, hogyan működjön együtt tovább a család, a tulajdon és a cég.
A családi alkotmány egyik fontos hatása vagy kimenete, hogy az alapító személyéhez kötött, hallgatólagos működésből fokozatosan közös, átláthatóbb és több generáció számára is értelmezhető - ideális esetben közös egyeztetések által felépített - családi irányítási rendszert formál.
Ez különösen fontossá válik akkor, amikor az alapítói korszakból a következő generáció felé mozdul a cég. Erről szól a generációváltás családi cégekben nem átadás, hanem több átmenet egyszerre című alapcikk.
Felkészít a konfliktusokra és válságokra
A családi alkotmány elkészítésének legjobb időpontja bármelyik generációra eshet, de a legalkalmasabb tér egy relatív békés és feszültségmentes időszak, ám egy minimális frusztrációval. Ilyen egy néhány éven belül esedékes alapítói visszavonulás, egy vezetői utódlás, bármilyen közeledő hatalmi átrendeződési helyzet.
Ezért a családi alkotmányt érdemes az elvárások és a lehetőségek előrehozott tisztázásnak tekinteni. Olyan folyamatnak, amelyben a család leül, és elkezdi kimondani azokat az alapelveket, amelyek a következő években vagy évtizedekben irányt adhatnak. Felelős tulajdonosi munka - szembenézni a várható nehézségekkel és elkerülhetetlen összefeszülésekkel. Amikor ugyanis bekövetkeznek a válságos helyzetek és nehezebb, konfliktusos időszakok, akkor a legrövidebb írott szabályrendszer is elképesztő biztonságérzetet és hivatkozási pontot adhat az érintettek számára a konfliktusok feloldása céljából.
Mit tartalmazhat egy családi alkotmány?
Nincs egyetlen kötelező családi alkotmány-minta. Egy kisebb, első generációs családi cégben egészen másra van szükség, mint egy több évtizede működő, több tulajdonosi ággal rendelkező családi vállalatban. Az egyik helyzetben elég lehet egy rövidebb, gyakorlatias dokumentum. A másikban részletesebb családi irányítási rendszerre van szükség.
Vannak azonban visszatérő témák. Az első a család közös jövőképe: mit akar a család a céggel hosszú távon, meg akarja-e tartani, át akarja-e adni a következő generációnak, nyitott-e külső vezető bevonására, fontosabb-e a családi kontroll, mint a gyors növekedés, és milyen ponton kerülhet szóba eladás, befektető vagy tulajdonosi átrendeződés.
A második nagy terület a családtagok céges szerepvállalása. Dolgozhat-e családtag automatikusan a cégben? Szükséges-e végzettség, külső munkatapasztalat vagy más belépési feltétel? Ki dönt a felvételről? Hogyan mérik a teljesítményt? Mi történik, ha egy családtag nem alkalmas arra a szerepre, amelyet betölt vagy betölteni szeretne?
A családtagok céges szerepe különösen érzékeny terület, mert itt találkozik a családi kötődés és a szakmai mérce. Ezt a kérdést részletesebben a családtag munkavállalása a családi cégben című írás bontja ki.
A harmadik terület a tulajdonosi működés. Milyen ügyekben kell a tulajdonosoknak közösen dönteniük? Hogyan kapnak információt azok, akik nem vesznek részt az operatív vezetésben? Hogyan jelenik meg a következő generáció a tulajdonosi beszélgetésekben? Van-e családi tanács, tulajdonosi fórum vagy rendszeres családi egyeztetés?
A negyedik terület az értékek és viselkedési normák világa. Hogyan beszélünk egymással? Mit tekintünk korrekt viselkedésnek? Hogyan kezeljük a bizalmas információkat? Hogyan választjuk el a családi beszélgetéseket a céges döntésektől? Mi az, amit családtagként sem engedünk meg magunknak a cégben? Ezek elsőre egyszerű kérdéseknek tűnhetnek. A gyakorlatban mégis sok családi cég legfontosabb feszültségei éppen ezek körül alakulnak ki.
A családi alkotmány élő dokumentum
A családi alkotmány akkor használható, ha együtt változik a családdal és a céggel. Egy alapítói korszakban megfogalmazott dokumentum néhány évvel később már kiegészítésre szorulhat. Beléphetnek új családtagok. Felnőhet a következő generáció. Változhat a cég mérete, szervezete, piaci helyzete. Megjelenhetnek olyan tulajdonosi kérdések, amelyek korábban nem voltak aktuálisak.
Ez természetes. Egy jó családi alkotmány nem attól erős, hogy örökre változatlan marad, hanem attól, hogy időről időre vissza lehet térni hozzá. Meg lehet nézni, hogy a benne foglalt elvek még működnek-e. Szükség esetén ki lehet egészíteni, pontosítani lehet, hozzá lehet igazítani az új helyzethez.
Az első változatnak ezért nem kell tökéletesnek lennie. Sokszor már az is nagy előrelépés, ha a család elkezdi közösen végiggondolni a legfontosabb kérdéseket. Kiderül, hol van egyetértés, hol vannak eltérő elképzelések, melyik téma tiszta, és melyikhez kell még idő. A dokumentum értéke nem csak a leírt mondatokban van. Legalább ilyen fontos maga a beszélgetés, amely létrehozza.
Mitől lesz jó egy családi alkotmány?
Egy családi alkotmány akkor működik, ha a család felismeri benne saját magát. Nem az a fontos, hogy hosszú legyen, és az sem, hogy minden mondat ünnepélyesen hangozzon. A túl általános, sablonos, minden családra ráhúzható szövegek ritkán segítenek.
A jó családi alkotmány konkrét. Látszik rajta, hogy egy valódi család valódi helyzetére készült. Vannak benne vállalható mondatok. Nem takarja el a kényes témákat, de nem is dramatizálja őket. Nem akar minden részletet túlszabályozni, de a fontos döntési pontokat nem hagyja a levegőben.
A nyelvezete is fontos. Olyan dokumentumra van szükség, amelyet a családtagok értenek, elfogadnak és később elő is tudnak venni. Ha a szöveg túl jogias, túl tanácsadói vagy túl elvont, elveszíti a kapcsolatot a valós működéssel. A családi alkotmány nem kirakatdokumentum. Akkor ér valamit, ha döntési helyzetekben is vissza lehet nyúlni hozzá.
Miért különösen fontos generációváltás előtt?
A generációváltás sok családi cégben túl későn kerül valódi beszélgetésbe. Mindenki tudja, hogy egyszer eljön. Mindenki érzi, hogy fontos lesz. Mégis könnyű halogatni, mert kényelmetlen kérdéseket hoz felszínre.
Ki veszi át a vezetést? Az alapító mikor és hogyan lép hátrébb? A következő generációból ki akar valóban a cégben dolgozni? Ki alkalmas vezetői szerepre? Mi történik azokkal, akik tulajdonosként érintettek lesznek, de nem dolgoznak a vállalatban? Hogyan lehet igazságosan kezelni a testvérek, unokatestvérek vagy családi ágak eltérő szerepeit?
Ezeket nem lehet jól rendezni egyetlen késő esti családi beszélgetésben. A családi alkotmány azért fontos generációváltás előtt, mert megteremti azt a keretet, amelyben ezekről a kérdésekről nem csak személyes érzések és pillanatnyi reakciók mentén lehet beszélni. Segít különbséget tenni családi szeretet, tulajdonosi felelősség és vezetői alkalmasság között. Ez sok családi cégben az egyik legnehezebb feladat.
A generációváltás során ezek a szerepek különösen könnyen összecsúsznak, ezért hasznos a család, a tulajdon és a cég logikáját külön kezelni. Ennek alapmodelljét a családi irányítású cég működésének alapképlete: a háromkörös modell című bejegyzés mutatja be.
Nem minden családnak ugyanarra van szüksége
Egy első generációs, alapító által vezetett családi cégben a családi alkotmány legfontosabb szerepe gyakran az alapítói szándék tisztázása. Mit akar az alapító a céggel? Hogyan látja a család jövőbeni szerepét? Mit szeretne átadni a következő generációnak? Milyen értékeket tart fontosnak? Milyen feltételekkel tudja elképzelni a családtagok belépését?
Egy testvérek által vezetett cégben már más kérdések kerülnek előtérbe. Itt a szerepek, felelősségek, döntési jogkörök és teljesítményelvárások tisztázása válhat kulcskérdéssé. Egy több tulajdonosi ággal működő családi vállalatban pedig különösen fontossá válik az információáramlás, a tulajdonosi fórumok működése, a családi tanács szerepe, a következő generáció képzése és a közös értékek fenntartása.
Ezért nem érdemes kész családi alkotmányt egyszerűen átvenni máshonnan. Lehet tanulni más családok példáiból. Lehet látni jó szerkezeteket, visszatérő témákat, hasznos kérdéseket. De a valódi dokumentumnak a saját családi és vállalati helyzetből kell kiindulnia.
FONTOS: A családi vagyon, a céges tulajdon, az öröklés, a házassági vagyonjogi kérdések, az adózás és a befektetések kezelése a családi alkotmány azon területei, ahol nélkülözhetetlen az adott szakterületen jártas szakértő jogász, adószakértő, könyvelő, könyvvizsgáló vagy befektetési szakember bevonása. E szakemberek munkája nemcsak a családi alkotmány egyes vagyoni vonatkozású részeinek logikai és szerkezeti felépítésében, illetve pontos megfogalmazásában lehet szükséges, hanem a kapcsolódó külön jogi dokumentumok, szerződések és megállapodások előkészítésében és létrehozásában is.
A Családi Alkotmány meghatározása
A családi alkotmány a családi cégben érdekelt családtagok lelkiismereti megállapodása. Nem jogi kötőerővel bíró dokumentumként érdemes rá tekinteni, hanem olyan közös irányelvrendszerként, amely a családtagok szándékát, értékrendjét és tulajdonosi gondolkodását teszi láthatóvá. Ezen az oldalon azt az iskolát képviselem, amely szerint a családi alkotmány elsődleges ereje nem a jogi kikényszeríthetőségben, hanem a családtagok belső elköteleződésében van. Tapasztalatom és határozott véleményem, hogy ha a családtagok előzetesen szóban nincsenek akarategységben, érdekazonosságban és nem állnak valamilyen szintű értékegységben sem, akkor fölösleges bármilyen írott szabályrendszerben (családi alkotmányban) gondolkodni. Fő szabályként, ha alapvetően jó és szeretetteljes kapcsolat a családtagok mint magánemberek között és van példa munkahelyi szituációban közös együttműködésre, akkor fokozatosan, modulárisan-fejezetenként biztonsággal el lehet kezdeni családi alkotmányt szerkeszteni.
A családi alkotmány ezért először közös gondolkodási keret, és csak ezután kapcsolódhat hozzá jogi forma. Ezt a különbséget részletesebben a családi alkotmány: először lelkiismereti megállapodás, aztán jogi forma című írás fejti ki.
Vagyis semmi nem zárja ki, hogy a családi alkotmányt később jogi dokumentumok kövessék. Sőt, bizonyos témákban a vagyon megőrzése érdekében kifejezetten indokolt nevesített szerződéses formák alkalmazása, pl. szindikátusi szerződés, házassági vagyonjogi megállapodás, végrendelet, társasági szerződés módosítás vagy más szerződéses megoldás elkészítése. Ezeknek azonban már az a szerepük, hogy a család által előzetesen végiggondolt és közösen értelmezett vagyonkezelési, tulajdonosi és működési keretet jogilag is megfelelő formában rendezzék.
A családi alkotmány célja világos szabályok és közös működési keret írott rendszere azzal a fő céllal, hogy a családi cég(ek) által felhalmozott vagyon biztonságban legyen kezelve és gondozva a következő generációkban is. Ez ott kezdődik, hogy kik és milyen feltételek mellett vállalhatnak szerepet a cég(ek)ben az adott felelősség és kiváltságok mellett. A családi alkotmány további fontos pontjai a céges és akár családi vagyon elemek kezelésének, átruházásának és hasznosításának szabályai. Olyan kérdésekre ad választ, mint pl. mit jelent számunkra ez a cég? Milyen jövőt képzelünk el neki? Hogyan akarunk dönteni a családot és a tulajdont érintő fontos ügyekben? Milyen feltételekkel dolgozhat családtag a cégben? Hogyan készítjük fel a következő generációt? Mit várunk el egymástól tulajdonosként, vezetőként és családtagként?
Ezekre a kérdésekre minden családi cég válaszol kimondva vagy kimondatlanul. Az írott családi alkotmány abban segít, hogy ezek a válaszok ne csak szokásokban, félmondatokban, régi beidegződésekben és családi emlékezetben létezzenek, hanem közösen érthető formában is. Mint írott dokumentum a családi alkotmány teljesen egyedi, az adott család körülményeihez igazítva - az alábbiakban és az elkövetkező bejegyzésekben a hazai és nemzetközi legjobb gyakorlatokat bemutatva mutatok példákat.
A családi alkotmány tartalma mindig konkrét döntési helyzetekből épül fel. A legfontosabb fejezeteket és témaköröket a mit tartalmaz egy családi alkotmány című bejegyzés foglalja össze.
Miért válik fontossá egy családi cég életében?
Az alapítói korszakban sok minden természetesen működik: az alapító fejében összeáll a cég logikája, ő ismeri az ügyfeleket, a kollégákat, a pénzügyeket, a kockázatokat, a lehetőségeket. Sokszor gyorsan, személyesen és informálisan dönt. A családtagok is érzik, hogy nagyjából mi fér bele, mi nem, miről hogyan szokás beszélni a jelenlétében. Egy 1. generációs cégben az alapító(k) személye formálja a szervezeti kultúrát is.
Ez egy ideig hatékony … egy ideig így a leghatékonyabb. A cég és a szervezeti létszám növekedésével viszont egyre több kérdés jelenik meg. Belép-e a következő generáció? Ki milyen szerepet kap? Dolgozhat-e minden családtag a cégben? Ki dönt a családtagok felvételéről vagy előléptetéséről? Mi történik, ha valaki tulajdonos lesz, de nem dolgozik a vállalatban? Hogyan kap információt az, aki érintett, de nincs napi szinten jelen? Mikor kell közös tulajdonosi döntés, és mi marad az operatív vezetés hatásköre?
Ezek nem rendkívüli kérdések, a családi cég fejlődésével együtt járó természetes dilemmák. Ami egy alapító köré szerveződő, kisebb működésben magától értetődő volt, az egy több szereplős, többgenerációs vagy több tulajdonosi ággal működő rendszerben már könnyen zavarhoz vezethet. A családi alkotmány ilyenkor tisztább elvárások mentén tudatosabb beszélgetést indít arról, hogyan működjön együtt tovább a család, a tulajdon és a cég.
A családi alkotmány egyik fontos hatása vagy kimenete, hogy az alapító személyéhez kötött, hallgatólagos működésből fokozatosan közös, átláthatóbb és több generáció számára is értelmezhető - ideális esetben közös egyeztetések által felépített - családi irányítási rendszert formál.
Ez különösen fontossá válik akkor, amikor az alapítói korszakból a következő generáció felé mozdul a cég. Erről szól a generációváltás családi cégekben nem átadás, hanem több átmenet egyszerre című alapcikk.
Felkészít a konfliktusokra és válságokra
A családi alkotmány elkészítésének legjobb időpontja bármelyik generációra eshet, de a legalkalmasabb tér egy relatív békés és feszültségmentes időszak, ám egy minimális frusztrációval. Ilyen egy néhány éven belül esedékes alapítói visszavonulás, egy vezetői utódlás, bármilyen közeledő hatalmi átrendeződési helyzet.
Ezért a családi alkotmányt érdemes az elvárások és a lehetőségek előrehozott tisztázásnak tekinteni. Olyan folyamatnak, amelyben a család leül, és elkezdi kimondani azokat az alapelveket, amelyek a következő években vagy évtizedekben irányt adhatnak. Felelős tulajdonosi munka - szembenézni a várható nehézségekkel és elkerülhetetlen összefeszülésekkel. Amikor ugyanis bekövetkeznek a válságos helyzetek és nehezebb, konfliktusos időszakok, akkor a legrövidebb írott szabályrendszer is elképesztő biztonságérzetet és hivatkozási pontot adhat az érintettek számára a konfliktusok feloldása céljából.
Mit tartalmazhat egy családi alkotmány?
Nincs egyetlen kötelező családi alkotmány-minta. Egy kisebb, első generációs családi cégben egészen másra van szükség, mint egy több évtizede működő, több tulajdonosi ággal rendelkező családi vállalatban. Az egyik helyzetben elég lehet egy rövidebb, gyakorlatias dokumentum. A másikban részletesebb családi irányítási rendszerre van szükség.
Vannak azonban visszatérő témák. Az első a család közös jövőképe: mit akar a család a céggel hosszú távon, meg akarja-e tartani, át akarja-e adni a következő generációnak, nyitott-e külső vezető bevonására, fontosabb-e a családi kontroll, mint a gyors növekedés, és milyen ponton kerülhet szóba eladás, befektető vagy tulajdonosi átrendeződés.
A második nagy terület a családtagok céges szerepvállalása. Dolgozhat-e családtag automatikusan a cégben? Szükséges-e végzettség, külső munkatapasztalat vagy más belépési feltétel? Ki dönt a felvételről? Hogyan mérik a teljesítményt? Mi történik, ha egy családtag nem alkalmas arra a szerepre, amelyet betölt vagy betölteni szeretne?
A családtagok céges szerepe különösen érzékeny terület, mert itt találkozik a családi kötődés és a szakmai mérce. Ezt a kérdést részletesebben a családtag munkavállalása a családi cégben című írás bontja ki.
A harmadik terület a tulajdonosi működés. Milyen ügyekben kell a tulajdonosoknak közösen dönteniük? Hogyan kapnak információt azok, akik nem vesznek részt az operatív vezetésben? Hogyan jelenik meg a következő generáció a tulajdonosi beszélgetésekben? Van-e családi tanács, tulajdonosi fórum vagy rendszeres családi egyeztetés?
A negyedik terület az értékek és viselkedési normák világa. Hogyan beszélünk egymással? Mit tekintünk korrekt viselkedésnek? Hogyan kezeljük a bizalmas információkat? Hogyan választjuk el a családi beszélgetéseket a céges döntésektől? Mi az, amit családtagként sem engedünk meg magunknak a cégben? Ezek elsőre egyszerű kérdéseknek tűnhetnek. A gyakorlatban mégis sok családi cég legfontosabb feszültségei éppen ezek körül alakulnak ki.
A családi alkotmány élő dokumentum
A családi alkotmány akkor használható, ha együtt változik a családdal és a céggel. Egy alapítói korszakban megfogalmazott dokumentum néhány évvel később már kiegészítésre szorulhat. Beléphetnek új családtagok. Felnőhet a következő generáció. Változhat a cég mérete, szervezete, piaci helyzete. Megjelenhetnek olyan tulajdonosi kérdések, amelyek korábban nem voltak aktuálisak.
Ez természetes. Egy jó családi alkotmány nem attól erős, hogy örökre változatlan marad, hanem attól, hogy időről időre vissza lehet térni hozzá. Meg lehet nézni, hogy a benne foglalt elvek még működnek-e. Szükség esetén ki lehet egészíteni, pontosítani lehet, hozzá lehet igazítani az új helyzethez.
Az első változatnak ezért nem kell tökéletesnek lennie. Sokszor már az is nagy előrelépés, ha a család elkezdi közösen végiggondolni a legfontosabb kérdéseket. Kiderül, hol van egyetértés, hol vannak eltérő elképzelések, melyik téma tiszta, és melyikhez kell még idő. A dokumentum értéke nem csak a leírt mondatokban van. Legalább ilyen fontos maga a beszélgetés, amely létrehozza.
Mitől lesz jó egy családi alkotmány?
Egy családi alkotmány akkor működik, ha a család felismeri benne saját magát. Nem az a fontos, hogy hosszú legyen, és az sem, hogy minden mondat ünnepélyesen hangozzon. A túl általános, sablonos, minden családra ráhúzható szövegek ritkán segítenek.
A jó családi alkotmány konkrét. Látszik rajta, hogy egy valódi család valódi helyzetére készült. Vannak benne vállalható mondatok. Nem takarja el a kényes témákat, de nem is dramatizálja őket. Nem akar minden részletet túlszabályozni, de a fontos döntési pontokat nem hagyja a levegőben.
A nyelvezete is fontos. Olyan dokumentumra van szükség, amelyet a családtagok értenek, elfogadnak és később elő is tudnak venni. Ha a szöveg túl jogias, túl tanácsadói vagy túl elvont, elveszíti a kapcsolatot a valós működéssel. A családi alkotmány nem kirakatdokumentum. Akkor ér valamit, ha döntési helyzetekben is vissza lehet nyúlni hozzá.
Miért különösen fontos generációváltás előtt?
A generációváltás sok családi cégben túl későn kerül valódi beszélgetésbe. Mindenki tudja, hogy egyszer eljön. Mindenki érzi, hogy fontos lesz. Mégis könnyű halogatni, mert kényelmetlen kérdéseket hoz felszínre.
Ki veszi át a vezetést? Az alapító mikor és hogyan lép hátrébb? A következő generációból ki akar valóban a cégben dolgozni? Ki alkalmas vezetői szerepre? Mi történik azokkal, akik tulajdonosként érintettek lesznek, de nem dolgoznak a vállalatban? Hogyan lehet igazságosan kezelni a testvérek, unokatestvérek vagy családi ágak eltérő szerepeit?
Ezeket nem lehet jól rendezni egyetlen késő esti családi beszélgetésben. A családi alkotmány azért fontos generációváltás előtt, mert megteremti azt a keretet, amelyben ezekről a kérdésekről nem csak személyes érzések és pillanatnyi reakciók mentén lehet beszélni. Segít különbséget tenni családi szeretet, tulajdonosi felelősség és vezetői alkalmasság között. Ez sok családi cégben az egyik legnehezebb feladat.
A generációváltás során ezek a szerepek különösen könnyen összecsúsznak, ezért hasznos a család, a tulajdon és a cég logikáját külön kezelni. Ennek alapmodelljét a családi irányítású cég működésének alapképlete: a háromkörös modell című bejegyzés mutatja be.
Nem minden családnak ugyanarra van szüksége
Egy első generációs, alapító által vezetett családi cégben a családi alkotmány legfontosabb szerepe gyakran az alapítói szándék tisztázása. Mit akar az alapító a céggel? Hogyan látja a család jövőbeni szerepét? Mit szeretne átadni a következő generációnak? Milyen értékeket tart fontosnak? Milyen feltételekkel tudja elképzelni a családtagok belépését?
Egy testvérek által vezetett cégben már más kérdések kerülnek előtérbe. Itt a szerepek, felelősségek, döntési jogkörök és teljesítményelvárások tisztázása válhat kulcskérdéssé. Egy több tulajdonosi ággal működő családi vállalatban pedig különösen fontossá válik az információáramlás, a tulajdonosi fórumok működése, a családi tanács szerepe, a következő generáció képzése és a közös értékek fenntartása.
Ezért nem érdemes kész családi alkotmányt egyszerűen átvenni máshonnan. Lehet tanulni más családok példáiból. Lehet látni jó szerkezeteket, visszatérő témákat, hasznos kérdéseket. De a valódi dokumentumnak a saját családi és vállalati helyzetből kell kiindulnia.
FONTOS: A családi vagyon, a céges tulajdon, az öröklés, a házassági vagyonjogi kérdések, az adózás és a befektetések kezelése a családi alkotmány azon területei, ahol nélkülözhetetlen az adott szakterületen jártas szakértő jogász, adószakértő, könyvelő, könyvvizsgáló vagy befektetési szakember bevonása. E szakemberek munkája nemcsak a családi alkotmány egyes vagyoni vonatkozású részeinek logikai és szerkezeti felépítésében, illetve pontos megfogalmazásában lehet szükséges, hanem a kapcsolódó külön jogi dokumentumok, szerződések és megállapodások előkészítésében és létrehozásában is.
Összefoglaló
A családi alkotmány a cégben szerepet vállaló családtagok lelkiismereti megállapodása, közösen vállalt működési keret a vagyon megőrzése és gyarapítása céljából. Nem elsősorban jogi dokumentum, hanem a család által kialakított iránytű, amely tisztázza az értékeket, szerepeket, döntési szabályokat, tulajdonosi elveket és generációváltással kapcsolatos szándékokat. Legnagyobb értéke, hogy közös nyelvet teremt a család, a tulajdon és a cég között.
Blog
Stratégiai kérdések családi cégeknél
Az alábbi írások az utódlás, a generációváltás és a családi irányítás gyakorlati kérdéseit dolgozzák fel. Olyan visszatérő döntési helyzeteket, amelyek a családi cégek hosszú távú működését, fejlődését és generációkon átívelő fennmaradását befolyásolják.




