A következő generáció felkészítéséről sok családi cégben elsősorban vezetői vagy tulajdonosi nyelven beszélnek. Ki lép be a cégbe? Ki lesz ügyvezető? Ki kap üzletrészt? Ki ül majd a tulajdonosi fórumon? Ki érti a számokat, az osztalékot, a pénzügyi beszámolót és a cégértéket?

Ezek fontos kérdések, de a következő generáció felkészítése ennél szélesebb. A fiatalabb családtagoknak családtagként is meg kell tanulniuk, mit jelent egy családi céghez kapcsolódni. Hogyan viszonyuljanak a közös vagyonhoz? Hogyan beszéljenek a cégről egymás között? Hogyan kezeljék a testvéri és unokatestvéri szerepeket? Hogyan kapcsolódjanak a céghez akkor is, ha nem dolgoznak benne? Hogyan őrizzék a családi egységet, miközben eltérő életutakat járnak be?

Az utódgeneráció felkészítése című írásban arról volt szó, hogy a következő generációt családtagként, tulajdonosként és vezetőként is fejleszteni kell. Ez a cikk az első szerepre fókuszál: arra, hogy a családi cég jövője nemcsak jó vezetőkön és felkészült tulajdonosokon múlik, hanem azon is, milyen családtagokká válnak a következő generáció tagjai.

A családi szerep önálló tanulási feladat

Családtagként jelen lenni egy családi cég körül nem passzív állapot. A fiatalabb generáció már gyerekkorban érzékeli, hogy a cég külön helyet foglal el a család életében. Hallja az otthoni beszélgetéseket, látja az alapító terhelését, érzi a céghez kapcsolódó büszkeséget, feszültséget, pénzügyi biztonságot, időhiányt, társadalmi státuszt és családi elvárást.

Ezekből a korai élményekből alakul ki, hogy a fiatalabb családtag lehetőségként, kötelességként, közös ügyként, távoli vagyonelemként vagy személyes nyomásként tekint a cégre. A családnak ezért tudatosan kell kezelnie, milyen történetet ad tovább a cég körül. A gyerekek és fiatal felnőttek nemcsak abból tanulnak, amit a család hivatalosan mond, hanem abból is, ahogy a szülők beszélnek a munkáról, pénzről, munkatársakról, kockázatról és egymásról.

A családi szerep tanulása tehát jóval a formális tulajdonosi vagy vezetői felkészítés előtt elkezdődik. A kérdés az, hogy a fiatalabb generáció megtanul-e felelősen, tisztelettel és saját életútját is megőrizve kapcsolódni a családi céghez.

A családi egység a cég körül is épül

A családi cég hosszú távú működéséhez családi egységre is szükség van. Ez nem azt jelenti, hogy minden családtagnak ugyanazt kell akarnia, ugyanúgy kell gondolkodnia, vagy ugyanolyan szerepet kell vállalnia. Sokkal inkább azt jelenti, hogy a család képes közös nyelven beszélni a cégről, a vagyonról, a szerepekről és a jövőről.

A következő generáció ebbe a családi működésbe nő bele. Ha azt látja, hogy a cég körüli beszélgetések mindig feszültek, személyeskedők vagy titkolózók, akkor a céghez való kapcsolódása is ilyen mintákból épül. Ha azt látja, hogy a család képes külön kezelni a családi, tulajdonosi és vezetői kérdéseket, akkor természetesebben tanulja meg, hol van a saját helye.

Ez kapcsolódik a háromkörös modell témájához. A családi egység akkor erősödik, ha a fiatalabb családtagok értik, hogy családtagként más szerepük van, mint tulajdonosként vagy munkavállalóként. Ugyanaz a cég többféle kapcsolódási módot adhat, és ezek mind legitim szerepek lehetnek.

A saját életút tisztelete erősíti a családi kötődést

A fiatalabb generáció számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy lehet-e saját életútja a családi cég mellett. A családi cég erős gravitációs tér. Adhat lehetőséget, státuszt, pénzügyi biztonságot, szakmai pályát és családi büszkeséget. Ugyanakkor a fiatalabb családtagoknak karriert, önállóságot, párkapcsolatot, saját egzisztenciát és saját identitást is kell építeniük.

A család akkor jár jól, ha ezt a saját életutat tiszteletben tartja. A családtag értékes lehet akkor is, ha nem dolgozik a cégben. Lehet felelős tulajdonos, board-tag, családi fórum résztvevője, közös értékrend hordozója, következő generációs példakép vagy olyan családtag, aki külső pályáról hoz vissza tudást, kapcsolatot és érettséget.

Ez kapcsolódik majd a következő generáció önálló életútja és a családi cég kapcsolata című későbbi íráshoz is. A családi kötődés akkor lesz egészségesebb, ha nem a céghez való kötelező közelségből, hanem választott, értelmes és tisztázott kapcsolódásból épül.

A családtagi szerep közös értékrendet hordoz

A következő generáció családtagként nemcsak a céghez, hanem a családi értékrendhez is kapcsolódik. Mit jelent a család neve? Hogyan beszélünk a munkatársakról? Mit tekintünk tisztességes üzleti magatartásnak? Milyen életmódot engedhet meg magának a tulajdonosi család? Hogyan bánunk a pénzzel? Hogyan vállalunk felelősséget egymásért és a cég körül dolgozó emberekért?

Ezek a kérdések gyakran nem formális oktatásban jelennek meg. Családi történetekben, vacsoraasztali mondatokban, válsághelyzetekben, adakozásban, munkatársakhoz való viszonyban, pénzkivételi döntésekben és abban, hogy a család hogyan beszél saját sikeréről. A fiatalabb generáció ezeken keresztül tanulja meg, milyen családhoz és milyen céghez tartozik.

A családi alkotmány mint lelkiismereti megállapodás ebben különösen hasznos keret. A családi alkotmány segíthet kimondani, milyen értékrendet, felelősséget, családi kultúrát és céghez való viszonyt szeretne a család továbbadni a fiatalabb generációnak.

A családtagi felkészítés kommunikációs gyakorlat

A családi cég körüli családtagi szerep egyik legfontosabb eleme a kommunikáció. A következő generációnak meg kell tanulnia kérdezni, véleményt mondani, különbséget tenni családi érzés és tulajdonosi döntés között, meghallgatni más családtagokat, és részt venni olyan beszélgetésekben, amelyek pénzről, szerepekről, munkáról, jövőről és közös vagyonról szólnak.

Ez nem magától értetődő. Sok családban a fiatalabb generáció sokáig kívülről hallgatja a cég körüli beszélgetéseket, majd egy ponton hirtelen elvárás lesz, hogy érett tulajdonosi vagy családi szerepben szólaljon meg. A családtagi felkészítés éppen azt jelenti, hogy a kommunikációt fokozatosan lehet tanulni: először történetekből, aztán kérdésekből, később családi beszélgetésekből, majd tulajdonosi vagy családi fórumokból.

Ez kapcsolódik a szenior és junior generáció párbeszéde generációváltás előtt témájához. A jó családi párbeszéd nemcsak az átvevő vezetőt készíti fel, hanem minden olyan családtagot, aki később a családi cég körüli közös döntésekben részt vesz.

A házastársak és családágak szerepe idővel megjelenik

A következő generáció családtagként való felkészítése azért is fontos, mert idővel megjelennek a házastársak, gyerekek és családágak. A családi cég nemcsak a testvérek vagy közvetlen utódok ügye lesz. A vagyon, osztalék, életmód, családi döntések és jövőbeli öröklési helyzetek a tágabb családi rendszerre is hatnak.

Ezért érdemes a fiatalabb családtagokat arra is felkészíteni, hogyan beszélnek majd saját párjukkal, gyerekeikkel és családágukkal a cégről. Mit lehet megosztani? Milyen információ tartozik a tulajdonosi körre? Hogyan kezelik a házastársak érdeklődését? Hogyan tanítják a következő generációt a családi vagyon jelentésére?

Ez a téma szorosan kapcsolódik a testvérek közös tulajdonosi működése generációváltás után című íráshoz. A testvéri tulajdonosi rend idővel családágak közötti működéssé válhat, és ennek alapját már a következő generáció családtagi felkészítése is alakítja.

A családtagok szerepét érdemes közös szabályokban kezelni

A családtagi szerep felkészítése akkor válik igazán erőssé, ha a család közös szabályokkal is támogatja. Ki vehet részt családi fórumon? Mikortól kapnak fiatalabb családtagok információt a cégről? Hogyan tanulják meg a cég történetét? Milyen programokon, látogatásokon, nyári munkákon vagy családi beszélgetéseken keresztül kapcsolódhatnak? Hogyan beszél a család a pénzről, felelősségről és közös vagyonról?

Ezek nem merev szabályokként fontosak, hanem közös nevelési és működési elvként. A család így nem véletlenszerűen adja tovább a céghez való viszonyt, hanem tudatosan építi a fiatalabb családtagok kapcsolódását. Ez különösen hasznos azoknál is, akik később nem dolgoznak a cégben, de családtagként és lehetséges tulajdonosként mégis kapcsolódni fognak hozzá.

Ez természetesen kapcsolódik ahhoz, hogy mit tartalmaz egy családi alkotmány. A családi alkotmányban helye lehet annak is, hogyan vonja be a család a fiatalabb generációt, milyen értékrendet akar továbbadni, milyen fórumokon beszél a cég és a család kapcsolatáról, és milyen módon készíti fel a családtagokat a későbbi szerepekre.

A családtagi felkészítés az összetartozást is védi

A családi cég több generáción át csak akkor marad stabil környezet, ha a családtagok között van elég összetartozás. Ez nem állandó egyetértést jelent, hanem azt, hogy a családtagok tudnak egymással beszélni, ismerik a közös történetet, értik a közös vagyon jelentését, és képesek a saját életútjuk mellett is felelősen kapcsolódni a családhoz.

A fiatalabb generáció családtagként való fejlesztése ebben ad alapot. Ha a család időben beszél a cégről, értékekről, pénzről, felelősségről, szerepekről és jövőről, akkor a következő generáció nemcsak üzletrészeket, feladatokat vagy címeket kap, hanem közös nyelvet is. Ez a közös nyelv később sokkal fontosabb lehet, mint egyetlen formális döntés.

A családi cég hosszú távú ereje így nemcsak az ügyvezetői székben, a tulajdoni arányokban vagy a board összetételében dől el. A családi működés minőségében is: abban, hogy a következő generáció milyen családtagként lép be ebbe a történetbe.