Családi alkotmány fejezetei 8/12: információvédelem és családi kommunikáció
A Családi Alkotmány Információvédelem és családi kommunikáció fejezete azt tisztázza, mit tudhatnak a családtagok a családi cégről. Tulajdonosi információk, bizalmas adatok, családi kommunikáció, házastársak, rokonok és nyilvánosság előtti megszólalás.
Date:
Category:
Családi alkotmány és irányítási rendszer


Családi alkotmány fejezetei 8/12: információvédelem és családi kommunikáció
A Családi Alkotmány Információvédelem és családi kommunikáció fejezete azt tisztázza, mit tudhatnak a családtagok a családi cégről. Tulajdonosi információk, bizalmas adatok, családi kommunikáció, házastársak, rokonok és nyilvánosság előtti megszólalás.
Dátum:
Kategória
Családi alkotmány és irányítási rendszer

A családi alkotmány nyolcadik fejezete az információról szól. Pontosabban arról, hogy mit tudhatnak a családtagok a családi cégről, milyen információhoz férhetnek hozzá, mit oszthatnak meg egymással, és mit nem vihetnek ki a családi vagy céges körből.
Ez érzékeny téma, mert egy családi cégben az információ egyszerre üzleti adat, tulajdonosi jogosultság és családi bizalmi kérdés. Más információ jár annak, aki ügyvezetőként dolgozik a cégben. Más annak, aki tulajdonos, de nem vesz részt a napi működésben. És megint más annak, aki családtagként érintett, de nincs formális céges szerepe.
A családi alkotmány egészének fejezeteiről ebben az áttekintő cikkben írok részletesebben: Mit tartalmaz egy családi alkotmány?. Ez a cikk már az első konkrét fejezetről szól: az alapvetésről.
Az információ nem automatikus családi jogosultság
Sok családi cégben természetesnek tűnik, hogy „a családban mindent meg lehet beszélni”. Ez emberileg érthető, de céges szempontból veszélyes lehet. Nem minden családi beszélgetés alkalmas arra, hogy üzleti, pénzügyi, személyzeti vagy stratégiai információk kerüljenek elő.
A családi alkotmányban ezért érdemes kimondani, hogy milyen információhoz ki férhet hozzá, milyen szerepben és milyen mélységben. Nem azért, hogy a családtagokat távol tartsuk a cégtől. Hanem azért, hogy az információ ne véletlenszerűen, sérelmek, pletykák vagy félmondatok alapján áramoljon.
Más a tulajdonosi információ és más az operatív információ
Egy tulajdonos családtagnak lehet jogos érdeke arra, hogy értse a cég helyzetét, eredményét, kockázatait és hosszú távú irányát. Ez nem ugyanaz, mint a napi operatív részletek ismerete. Nem biztos, hogy minden tulajdonosnak tudnia kell minden munkatársi konfliktusról, tárgyalási részletről, árképzési döntésről vagy belső vezetői vitáról.
Ha ez nincs tisztázva, akkor könnyen kialakulhat két rossz szélsőség. Az egyik, amikor a családtagok túl kevés információt kapnak, ezért bizalmatlanok lesznek. A másik, amikor túl sok, rendezetlen információ jut ki, és mindenki beleszól olyan ügyekbe is, amelyek nem az ő szerepéhez tartoznak. A cél a megfelelő információ, megfelelő embernek, megfelelő fórumon.
Házastársak, rokonok és külső kör
Az információvédelem egyik legkényesebb része, hogy mi osztható meg házastársakkal, élettársakkal, rokonokkal vagy más, családhoz közeli szereplőkkel. Egy családtag otthon természetesen beszél az életéről. De egy családi cégben ennek üzleti következménye is lehet.
Érdemes előre gondolkodni arról, milyen céges információ maradjon a szűk tulajdonosi vagy vezetői körben, és mi az, amit a tágabb család is tudhat. Ez különösen fontos válás, családi konfliktus, öröklési helyzet, tulajdonosi vita vagy érzékeny üzleti döntés esetén. Az információ ilyenkor nem semleges. Erőt, bizonytalanságot vagy sérülést is okozhat.
Kommunikáció a családon belül és kifelé
A családi kommunikáció nemcsak arról szól, hogy ki mit tudhat. Arról is, hogy ki, hol és hogyan beszélhet a családi cégről. Más a családi fórum, más a tulajdonosi egyeztetés, más a céges vezetői meeting, és más egy nyilvános megszólalás.
Egy családtag egyszerre magánember és a családi név hordozója. Amit mond, továbbad, posztol vagy kommentel, annak céges következménye is lehet. Ezért a családi alkotmányban legalább alapelvi szinten érdemes rögzíteni, milyen kommunikációt tart a család felelősnek a cég ügyeiben.
Néhány kezdő kérdés
Egy első körös közös gondolkodáshoz elég néhány egyszerű kérdés:
Milyen információ jár a tulajdonos családtagoknak?
Milyen információ jár azoknak, akik nem dolgoznak a cégben?
Mi számít bizalmas céges vagy családi információnak?
Mit lehet megosztani házastársakkal, élettársakkal vagy rokonokkal?
Hol van a helye a családi céggel kapcsolatos fontos beszélgetéseknek?
Ki beszélhet nyilvánosan a családi cégről?
Hogyan előzzük meg, hogy félmondatokból, pletykákból vagy részleges információkból családi konfliktus legyen?
Ezekre nem kell elsőre részletes kommunikációs szabályzatot írni. De ha a család elkezd ezekről gondolkodni, már sokat tesz azért, hogy az információ ne véletlenül, ne kontrollálatlanul és ne sérüléseken keresztül mozogjon a család és a cég között.
A családi alkotmány nyolcadik fejezete az információról szól. Pontosabban arról, hogy mit tudhatnak a családtagok a családi cégről, milyen információhoz férhetnek hozzá, mit oszthatnak meg egymással, és mit nem vihetnek ki a családi vagy céges körből.
Ez érzékeny téma, mert egy családi cégben az információ egyszerre üzleti adat, tulajdonosi jogosultság és családi bizalmi kérdés. Más információ jár annak, aki ügyvezetőként dolgozik a cégben. Más annak, aki tulajdonos, de nem vesz részt a napi működésben. És megint más annak, aki családtagként érintett, de nincs formális céges szerepe.
A családi alkotmány egészének fejezeteiről ebben az áttekintő cikkben írok részletesebben: Mit tartalmaz egy családi alkotmány?. Ez a cikk már az első konkrét fejezetről szól: az alapvetésről.
Az információ nem automatikus családi jogosultság
Sok családi cégben természetesnek tűnik, hogy „a családban mindent meg lehet beszélni”. Ez emberileg érthető, de céges szempontból veszélyes lehet. Nem minden családi beszélgetés alkalmas arra, hogy üzleti, pénzügyi, személyzeti vagy stratégiai információk kerüljenek elő.
A családi alkotmányban ezért érdemes kimondani, hogy milyen információhoz ki férhet hozzá, milyen szerepben és milyen mélységben. Nem azért, hogy a családtagokat távol tartsuk a cégtől. Hanem azért, hogy az információ ne véletlenszerűen, sérelmek, pletykák vagy félmondatok alapján áramoljon.
Más a tulajdonosi információ és más az operatív információ
Egy tulajdonos családtagnak lehet jogos érdeke arra, hogy értse a cég helyzetét, eredményét, kockázatait és hosszú távú irányát. Ez nem ugyanaz, mint a napi operatív részletek ismerete. Nem biztos, hogy minden tulajdonosnak tudnia kell minden munkatársi konfliktusról, tárgyalási részletről, árképzési döntésről vagy belső vezetői vitáról.
Ha ez nincs tisztázva, akkor könnyen kialakulhat két rossz szélsőség. Az egyik, amikor a családtagok túl kevés információt kapnak, ezért bizalmatlanok lesznek. A másik, amikor túl sok, rendezetlen információ jut ki, és mindenki beleszól olyan ügyekbe is, amelyek nem az ő szerepéhez tartoznak. A cél a megfelelő információ, megfelelő embernek, megfelelő fórumon.
Házastársak, rokonok és külső kör
Az információvédelem egyik legkényesebb része, hogy mi osztható meg házastársakkal, élettársakkal, rokonokkal vagy más, családhoz közeli szereplőkkel. Egy családtag otthon természetesen beszél az életéről. De egy családi cégben ennek üzleti következménye is lehet.
Érdemes előre gondolkodni arról, milyen céges információ maradjon a szűk tulajdonosi vagy vezetői körben, és mi az, amit a tágabb család is tudhat. Ez különösen fontos válás, családi konfliktus, öröklési helyzet, tulajdonosi vita vagy érzékeny üzleti döntés esetén. Az információ ilyenkor nem semleges. Erőt, bizonytalanságot vagy sérülést is okozhat.
Kommunikáció a családon belül és kifelé
A családi kommunikáció nemcsak arról szól, hogy ki mit tudhat. Arról is, hogy ki, hol és hogyan beszélhet a családi cégről. Más a családi fórum, más a tulajdonosi egyeztetés, más a céges vezetői meeting, és más egy nyilvános megszólalás.
Egy családtag egyszerre magánember és a családi név hordozója. Amit mond, továbbad, posztol vagy kommentel, annak céges következménye is lehet. Ezért a családi alkotmányban legalább alapelvi szinten érdemes rögzíteni, milyen kommunikációt tart a család felelősnek a cég ügyeiben.
Néhány kezdő kérdés
Egy első körös közös gondolkodáshoz elég néhány egyszerű kérdés:
Milyen információ jár a tulajdonos családtagoknak?
Milyen információ jár azoknak, akik nem dolgoznak a cégben?
Mi számít bizalmas céges vagy családi információnak?
Mit lehet megosztani házastársakkal, élettársakkal vagy rokonokkal?
Hol van a helye a családi céggel kapcsolatos fontos beszélgetéseknek?
Ki beszélhet nyilvánosan a családi cégről?
Hogyan előzzük meg, hogy félmondatokból, pletykákból vagy részleges információkból családi konfliktus legyen?
Ezekre nem kell elsőre részletes kommunikációs szabályzatot írni. De ha a család elkezd ezekről gondolkodni, már sokat tesz azért, hogy az információ ne véletlenül, ne kontrollálatlanul és ne sérüléseken keresztül mozogjon a család és a cég között.
Összefoglaló
Az információvédelem és családi kommunikáció fejezete arról szól, hogy a család tisztázza, ki milyen információhoz férhet hozzá, milyen szerepben, milyen fórumon és milyen felelősséggel. Ha ez nincs kimondva, az információ könnyen bizalmatlanság, beleszólás, pletyka vagy családi konfliktus forrásává válik. A családi alkotmány ebben a témában nem titoktartási szabályzat, hanem közös keret arra, hogy a család felelősen kezelje a cégről szóló tudást.

Horváth Dénes MBA
szerző
Blog
Stratégiai kérdések családi cégeknél
Az alábbi írások az utódlás, a generációváltás és a családi irányítás gyakorlati kérdéseit dolgozzák fel. Olyan visszatérő döntési helyzeteket, amelyek a családi cégek hosszú távú működését, fejlődését és generációkon átívelő fennmaradását befolyásolják.

Konzultáció
Családi cégeknek, akik utódlás, generációváltás vagy közös döntéshozatal előtt állnak, és tisztábban szeretnék látni a következő lépést.

Konzultáció
Családi cégeknek, akik utódlás, generációváltás vagy közös döntéshozatal előtt állnak, és tisztábban szeretnék látni a következő lépést.

Konzultáció
Családi cégeknek, akik utódlás, generációváltás vagy közös döntéshozatal előtt állnak, és tisztábban szeretnék látni a következő lépést.



