Következő generáció operatív szerep nélkül a családi cégben
Következő generáció operatív szerep nélkül a családi cégben. A bejegyzés azt mutatja be, hogyan működik a tulajdonosi irányítás, felügyelet és kontroll családi cégekben.
Dátum:
Kategória:
Utódlás és generációváltás


Következő generáció operatív szerep nélkül a családi cégben
Következő generáció operatív szerep nélkül a családi cégben. A bejegyzés azt mutatja be, hogyan működik a tulajdonosi irányítás, felügyelet és kontroll családi cégekben.
Dátum:
Kategória
Utódlás és generációváltás

Vannak családok, amelyek a cég napi működtetése helyett tulajdonosi irányításban gondolkodnak. Ahogy a cég nő és összetettebb lesz, a családtagok sokszor a napi munka és menedzsment felől átmozdulnak a tulajdonosi kontroll, az erőforrás-allokáció és a felügyelet felé. Családi vállalkozás helyett sokszor őket vállalkozó családként kell értelmezni, nem operatív tulajdonosi kontrollal akár több cég felett.
Ez a helyzet gyakori generációváltáskor a mai Magyarországon is. A következő generáció tagjai közül többen saját pályát építenek, más szakmában dolgoznak, külföldön élnek, vagy egyszerűen más életutat választanak; az is előfordulhat, hogy nem éri meg vagy nem lehet eladni a céget. Ettől a következő generációs családtagok még lehetnek felelős tulajdonosok. A családi cég jövője szempontjából a kérdés ilyenkor az, hogyan tanulják meg a tulajdonosi működést operatív szerep nélkül.
A tulajdonosi szerep önálló munka
A tulajdonosi szerep külön tevékenység és más figyelmet igényel, mint az ügyvezetés, a napi vezetés vagy a családtagi részvétel. Ez a szenior generáció tagjainak nem újdonság, de a fiataloknak érteniük kell, hogy operatív cég(ek) tulajdonosa a cég hosszú távú irányával, a kontrollal, a vagyoni döntésekkel, az osztalékpolitikával, a vezetők kiválasztásával, a nagyobb kockázatokkal és a családi vagyon védelmével foglalkozik.
Egy családi cégben a tulajdonosnak értenie kell, miből él a cég, hol keletkezik eredmény, milyen beruházások szükségesek, milyen kockázatok vannak, mennyi osztalék vehető ki, mennyi pénzt kell visszaforgatni, és milyen vezetői teljesítmény várható el. Nem napi operatív vezetés, de egy operatív szervezet a magas "karbantartási" igénye miatt folyamatos tájékozottságot és döntési fegyelmet igényel. Képzeljük el egy pillanatra, hogy egy az operációban nem jártas junior számára mekkora emberi és szakmai kihívás lehet nála sokkal tapasztaltabb és dörzsöltebb menedzsmentet számonkérni!
A következő generáció felkészítése ezért nemcsak vezetői képzésből áll. A tulajdonosi tudás szakmai és emberi rétegeit külön kell tanítani. Ide tartozik a beszámolók értelmezése, a mérleg és eredménykimutatás alapvető megértése, a cash flow logika, a beruházási döntések vizsgálata, az osztalék és növekedés közötti választás, valamint a kockázati kérdések felismerése. De nem maradhat ki a kritikus gondolkodás, az éles ész, az érzelmek megfelelő kezelése nyomás alatt stb. Sok fiatal ezekben az években úgy kerül ebbe a szerepbe, hogy nem vagy csak keveset volt operatív, keveset volt vezető - ilyenkor a juniorok megfelelő tulajdonosi felépítése önmagában éveket vesz igénybe.
Ez a téma kapcsolódik a következő generáció tulajdonosi felkészítése című bejegyzéshez.
Profi menedzsment mellett erősebb tulajdonosi kontroll kell
Sok családi cég fejlődése eljut arra a pontra, ahol a napi működést már családon kívüli ügyvezető, és nem családtagokból álló menedzsmentcsapat vagy külső szakemberek viszik. Ilyenkor a család szerepe átalakul. A család a napi döntésekből részben hátrébb lép, de tulajdonosként továbbra is meghatározza a cég kereteit.
A profi menedzsment erős tulajdonosi oldalt igényel. A családnak tudnia kell, milyen célokat ad az ügyvezetésnek, milyen beszámolót kér, milyen döntésekhez kell tulajdonosi jóváhagyás, milyen pénzügyi mutatókat követ, milyen stratégiai kérdéseket tart saját hatáskörben, és milyen teljesítmény alapján értékeli a vezetést.
A tulajdonosi kontroll egyik alapja az információ. Az operatív szerep nélkül működő családtag tulajdonosnak rendszeresen látnia kell a cég pénzügyi teljesítményét, piaci helyzetét, vezetői kockázatait, beruházási igényeit és hosszú távú terveit. A jó tulajdonos kérdez, összevet, mérlegel, döntési helyzetet értelmez, és képes megkülönböztetni a napi ügyvezetői kérdést a tulajdonosi szintű döntéstől. Ma már a digitalizációnak köszönhetően az "önbevallásos" rendszerek szinte teljesen felszámolhatóak, ezért napjaink generációváltásaiban a következő generáció fegyvereként sokszor tetten érhető a munkafolyamatok nagyfokú digitalizációja.
A tulajdonosi kontroll másik alapja a határ. Az ügyvezetésnek mozgástérre van szüksége a napi működésben. A tulajdonosi körnek pedig világos döntési jogokra van szüksége a stratégiai kérdésekben. Ide tartozhat nagyobb beruházás, hitelfelvétel, cégeladás, új üzletág indítása, külső befektető bevonása, ügyvezető kinevezése, osztalékdöntés vagy jelentős vagyonmozgás.
Ez a kérdés kapcsolódik a külső ügyvezető mellett is maradhat családi irányítás című bejegyzéshez.
A következő generáció tulajdonosként is szerepet tanul
A következő generáció tehát a szervezetben vállalt operatív szerep nélkül is készülhet a családi cég jövőbeni irányítására. Ehhez rendszeres tulajdonosi tájékoztatás, pénzügyi oktatás, cégismeret, fórumrészvétel és döntési tapasztalat kell. A felkészítés gyakorlati formája lehet tulajdonosi nap, negyedéves beszámoló, családi tanácsban való részvétel, vezetői prezentációk meghallgatása, éves stratégiai megbeszélés, külső szakértői képzés, üzemlátogatás, kulcsvezetőkkel folytatott beszélgetés, vagy fiatalabb családtagoknak tartott pénzügyi alapozás. A családi fórumok, különösen a családi tanácsa kiváló platformja a juniorok ilyen módú bevonásának.
A cél az, hogy a következő generáció értse a cég működését, a családi vagyon szerkezetét, a tulajdonosi döntések következményeit és a saját felelősségét, mint nem operatív, de mint tulajdonos ténylegesen a legfelsőbb vezető és a családi vagyont termelő eszköz(ök) legfőbb őre. Egy családtag dolgozhat más pályán, élhet más országban, vezethet saját vállalkozást, és közben lehet felkészült, tájékozott és felelős tulajdonos a családi cégben.
A tulajdonosi szerep tanulása a családi egységet is védi. A családtagok közötti feszültség gyakran abból ered, hogy az egyik oldal a napi működés terhét viszi, a másik oldal pedig tulajdonosként osztalékot, információt vagy beleszólást vár. A dolgozó és az operatív szerep nélkül jelen lévő családtagok között világos szabályokra van szükség a fizetésről, osztalékról, döntési jogokról, információról és felelősségről.
Ez a téma kapcsolódik a cégben dolgozó és külső pályán mozgó családtagok kérdéséhez.
Vannak családok, amelyek a cég napi működtetése helyett tulajdonosi irányításban gondolkodnak. Ahogy a cég nő és összetettebb lesz, a családtagok sokszor a napi munka és menedzsment felől átmozdulnak a tulajdonosi kontroll, az erőforrás-allokáció és a felügyelet felé. Családi vállalkozás helyett sokszor őket vállalkozó családként kell értelmezni, nem operatív tulajdonosi kontrollal akár több cég felett.
Ez a helyzet gyakori generációváltáskor a mai Magyarországon is. A következő generáció tagjai közül többen saját pályát építenek, más szakmában dolgoznak, külföldön élnek, vagy egyszerűen más életutat választanak; az is előfordulhat, hogy nem éri meg vagy nem lehet eladni a céget. Ettől a következő generációs családtagok még lehetnek felelős tulajdonosok. A családi cég jövője szempontjából a kérdés ilyenkor az, hogyan tanulják meg a tulajdonosi működést operatív szerep nélkül.
A tulajdonosi szerep önálló munka
A tulajdonosi szerep külön tevékenység és más figyelmet igényel, mint az ügyvezetés, a napi vezetés vagy a családtagi részvétel. Ez a szenior generáció tagjainak nem újdonság, de a fiataloknak érteniük kell, hogy operatív cég(ek) tulajdonosa a cég hosszú távú irányával, a kontrollal, a vagyoni döntésekkel, az osztalékpolitikával, a vezetők kiválasztásával, a nagyobb kockázatokkal és a családi vagyon védelmével foglalkozik.
Egy családi cégben a tulajdonosnak értenie kell, miből él a cég, hol keletkezik eredmény, milyen beruházások szükségesek, milyen kockázatok vannak, mennyi osztalék vehető ki, mennyi pénzt kell visszaforgatni, és milyen vezetői teljesítmény várható el. Nem napi operatív vezetés, de egy operatív szervezet a magas "karbantartási" igénye miatt folyamatos tájékozottságot és döntési fegyelmet igényel. Képzeljük el egy pillanatra, hogy egy az operációban nem jártas junior számára mekkora emberi és szakmai kihívás lehet nála sokkal tapasztaltabb és dörzsöltebb menedzsmentet számonkérni!
A következő generáció felkészítése ezért nemcsak vezetői képzésből áll. A tulajdonosi tudás szakmai és emberi rétegeit külön kell tanítani. Ide tartozik a beszámolók értelmezése, a mérleg és eredménykimutatás alapvető megértése, a cash flow logika, a beruházási döntések vizsgálata, az osztalék és növekedés közötti választás, valamint a kockázati kérdések felismerése. De nem maradhat ki a kritikus gondolkodás, az éles ész, az érzelmek megfelelő kezelése nyomás alatt stb. Sok fiatal ezekben az években úgy kerül ebbe a szerepbe, hogy nem vagy csak keveset volt operatív, keveset volt vezető - ilyenkor a juniorok megfelelő tulajdonosi felépítése önmagában éveket vesz igénybe.
Ez a téma kapcsolódik a következő generáció tulajdonosi felkészítése című bejegyzéshez.
Profi menedzsment mellett erősebb tulajdonosi kontroll kell
Sok családi cég fejlődése eljut arra a pontra, ahol a napi működést már családon kívüli ügyvezető, és nem családtagokból álló menedzsmentcsapat vagy külső szakemberek viszik. Ilyenkor a család szerepe átalakul. A család a napi döntésekből részben hátrébb lép, de tulajdonosként továbbra is meghatározza a cég kereteit.
A profi menedzsment erős tulajdonosi oldalt igényel. A családnak tudnia kell, milyen célokat ad az ügyvezetésnek, milyen beszámolót kér, milyen döntésekhez kell tulajdonosi jóváhagyás, milyen pénzügyi mutatókat követ, milyen stratégiai kérdéseket tart saját hatáskörben, és milyen teljesítmény alapján értékeli a vezetést.
A tulajdonosi kontroll egyik alapja az információ. Az operatív szerep nélkül működő családtag tulajdonosnak rendszeresen látnia kell a cég pénzügyi teljesítményét, piaci helyzetét, vezetői kockázatait, beruházási igényeit és hosszú távú terveit. A jó tulajdonos kérdez, összevet, mérlegel, döntési helyzetet értelmez, és képes megkülönböztetni a napi ügyvezetői kérdést a tulajdonosi szintű döntéstől. Ma már a digitalizációnak köszönhetően az "önbevallásos" rendszerek szinte teljesen felszámolhatóak, ezért napjaink generációváltásaiban a következő generáció fegyvereként sokszor tetten érhető a munkafolyamatok nagyfokú digitalizációja.
A tulajdonosi kontroll másik alapja a határ. Az ügyvezetésnek mozgástérre van szüksége a napi működésben. A tulajdonosi körnek pedig világos döntési jogokra van szüksége a stratégiai kérdésekben. Ide tartozhat nagyobb beruházás, hitelfelvétel, cégeladás, új üzletág indítása, külső befektető bevonása, ügyvezető kinevezése, osztalékdöntés vagy jelentős vagyonmozgás.
Ez a kérdés kapcsolódik a külső ügyvezető mellett is maradhat családi irányítás című bejegyzéshez.
A következő generáció tulajdonosként is szerepet tanul
A következő generáció tehát a szervezetben vállalt operatív szerep nélkül is készülhet a családi cég jövőbeni irányítására. Ehhez rendszeres tulajdonosi tájékoztatás, pénzügyi oktatás, cégismeret, fórumrészvétel és döntési tapasztalat kell. A felkészítés gyakorlati formája lehet tulajdonosi nap, negyedéves beszámoló, családi tanácsban való részvétel, vezetői prezentációk meghallgatása, éves stratégiai megbeszélés, külső szakértői képzés, üzemlátogatás, kulcsvezetőkkel folytatott beszélgetés, vagy fiatalabb családtagoknak tartott pénzügyi alapozás. A családi fórumok, különösen a családi tanácsa kiváló platformja a juniorok ilyen módú bevonásának.
A cél az, hogy a következő generáció értse a cég működését, a családi vagyon szerkezetét, a tulajdonosi döntések következményeit és a saját felelősségét, mint nem operatív, de mint tulajdonos ténylegesen a legfelsőbb vezető és a családi vagyont termelő eszköz(ök) legfőbb őre. Egy családtag dolgozhat más pályán, élhet más országban, vezethet saját vállalkozást, és közben lehet felkészült, tájékozott és felelős tulajdonos a családi cégben.
A tulajdonosi szerep tanulása a családi egységet is védi. A családtagok közötti feszültség gyakran abból ered, hogy az egyik oldal a napi működés terhét viszi, a másik oldal pedig tulajdonosként osztalékot, információt vagy beleszólást vár. A dolgozó és az operatív szerep nélkül jelen lévő családtagok között világos szabályokra van szükség a fizetésről, osztalékról, döntési jogokról, információról és felelősségről.
Ez a téma kapcsolódik a cégben dolgozó és külső pályán mozgó családtagok kérdéséhez.
Összefoglaló
A következő generáció operatív szerep nélkül is lehet aktív szereplője a családi cég jövőjének. A tulajdonosi működés külön felkészülést igényel: pénzügyi értést, cégismeretet, döntési fegyelmet, beszámolók olvasását, stratégiai gondolkodást és felelős részvételt a családi irányításban. A családi cég hosszú távú működéséhez a tulajdonosoknak érteniük kell a saját szerepüket - ez különösen a fiatalabb családtagok számára kritikus, akiknek kevesebb vagy semmilyen tapasztalata nicnsen abban, hogy milyen operatív szerep nélküli tulajdonosnak lenni. Nem családtagokból álló, profi menedzsment mellett a család napi vezetői jelenlét nélkül is kézben tarthatja a cég jövőjét, amennyiben világos tulajdonosi fórumokat, beszámolási rendet, döntési jogokat és felkészítési folyamatot épít a következő generáció számára.
Blog
Stratégiai kérdések családi cégeknél
Az alábbi írások az utódlás, a generációváltás és a családi irányítás gyakorlati kérdéseit dolgozzák fel. Olyan visszatérő döntési helyzeteket, amelyek a családi cégek hosszú távú működését, fejlődését és generációkon átívelő fennmaradását befolyásolják.




