Egy családi cégben a család nem magától marad működőképes. Az alapítói korszakban sok minden természetesen, személyesen és informálisan történik. Az alapító beszél a családtagokkal, a családtagok érzik, mi fér bele, a fontos kérdések sokszor vacsoraasztalnál, autóban, irodában vagy családi eseményeken kerülnek elő.

Ez egy ideig működhet. Főleg akkor, ha kevés érintett van, relatíve kisméretű cég, a tulajdon egy kézben van, és az alapító személye összetartja a családi és céges világot. De ahogy a család bővül, belép a következő generáció, megjelennek házastársak, testvérek, unokatestvérek, aktív és nem aktív családtagok, az informális működés egyre kevésbé elég. Ekkor azért válik fontossá a családi tanács, mert a családnak már saját, szervezett hangra van szüksége a cég felé és a cégben.

A családi tanács szerepe akkor érthető meg igazán, ha külön kezeljük a család, a tulajdon és a cég logikáját. Ennek alapját a családi irányítású cég működésének alapképlete: a háromkörös modell című írás mutatja be.

A cég nem tudja megszervezni a családot

Egy gyakori tévedés, hogy a családi kérdéseket majd a cég megoldja. Az ügyvezetés, a menedzsment, a taggyűlés vagy az igazgatóság azonban nem erre való. Ezeknek megvan a saját feladatuk: a cég működtetése, irányítása, stratégiai döntések előkészítése, gazdasági teljesítmény biztosítása, tulajdonosi döntések végrehajtása.

A család más természetű rendszer. Ott nemcsak teljesítmény, hatáskör, eredmény és döntési jog van, hanem kapcsolat, lojalitás, generációs különbség, szülő-gyerek viszony, testvéri dinamika, családi emlékezet, sérelem, büszkeség és örökség is.

Ezeket nem lehet egyszerűen céges döntési logikával kezelni. Ha a családnak nincs saját fóruma, akkor a családi kérdések elkezdenek más helyeken megjelenni: operatív megbeszéléseken, tulajdonosi döntésekben, vezetői konfliktusokban, informális háttérbeszélgetésekben vagy családi ebédeken. Ettől sem a család, sem a cég nem lesz tisztább.

Ezért fontos különbséget tenni a családi, tulajdonosi és céges fórumok között. Ezt a rendszert részletesebben az irányítási fórumok generációváltás idején című bejegyzés foglalja össze.

Miért nem elég a családi beszélgetés?

A családi beszélgetés fontos, de nem ugyanaz, mint a családi tanács, még akkor sem, ha kezdetben csak kisméretű, 3-4 fős családi tanácsról beszélünk. Egy családi beszélgetés lehet spontán, személyes és érzelmi. A családi tanács ezzel szemben rendszeres, előkészített és közös működési célt szolgáló fórum.

A különbség nem formai. A családi tanács abban segít, hogy a család ne csak akkor beszéljen a cég körüli kérdésekről, amikor már probléma van. Legyen helye azoknak a témáknak is, amelyek nem sürgősek, de hosszú távon meghatározók: a következő generáció felkészítése, családtagok céges szerepe, családi értékek, információ megosztás, családi alkotmány, konfliktuskezelés, tulajdonosi tudatosság, közös családi jövőkép. Ezen alaptémákon túl pedig a családtagok életében zajló folyamatos fejlődést és változásokat is le kell tudnia követnie egy szervezett keretek között zajló egyeztetésnek.

Ezek a témák később a családi alkotmányban is megjelenhetnek közös működési elvként. A legfontosabb tartalmi elemeket a mit tartalmaz egy családi alkotmány című írás mutatja be.

Ha ezekre nincs fórum, akkor a család gyakran csak reagál. Valaki be akar lépni a cégbe. Valaki sérelmez egy döntést. Valaki nem érti, miért nem kap információt. Valaki másként látja az osztalékot, a vezetést vagy az utódlást. A családi tanács éppen azért fontos, hogy a család ne kizárólag reakcióból működjön.

Ez különösen igaz a következő generáció bevonására, mert az utódgeneráció felkészítése nem egyetlen döntés, hanem hosszabb tanulási és bevonási folyamat. Erről szól az utódgeneráció felkészítése című bejegyzés.

A család hangját meg kell szervezni

A családi tanács egyik legfontosabb feladata, hogy a család szempontjai ne szétszórtan, véletlenszerűen vagy egy-egy erősebb családtag hangján keresztül jelenjenek meg. Egy családban mindig vannak hangosabbak és csendesebbek. Vannak aktívabbak és távolabbiak. Vannak, akik naponta bent vannak a cégben, és vannak, akik csak tulajdonosként vagy jövőbeli érintettként kapcsolódnak hozzá.

Ha nincs családi tanács, akkor könnyen az történik, hogy a család hangja valójában néhány ember hangja lesz. Az alapítóé, az ügyvezetőé, a legaktívabb testvéré, a legerősebb tulajdonosi ágé, vagy éppen azé, aki a legtöbbet beszél. A családi tanács ezt a helyzetet teszi rendezettebbé azáltal, hogy van egy ismert fórum, ahol a család szempontjai összegyűjthetők, megfogalmazhatók és továbbvihetők.

Fontos, hogy a családi tanács nem ügyvezetés. Nem menedzsment. Nem taggyűlés. Nem a cég irányító testülete. A családi tanács a családi oldal működőképességét szervezi, amit az adott céges kérdésekben család közös álláspontjaként lehet a cégben (és a tulajdonosok tanácsában is) képviselni.

Ez a közös családi álláspont különösen akkor fontos, amikor családtagok munkavállalóként vagy vezetőként is megjelennek a cégben. A belépés és a szakmai mérce kérdését a családtag munkavállalása a családi cégben című írás tárgyalja.

Mikor válik szükségessé a családi tanács?

A családi tanács akkor válik igazán fontossá, amikor a család és a cég már nagyobb és összetettebb annál, hogy mindenki mindent közvetlenül, informálisan és ugyanabból a szerepből beszéljen meg. Ilyen helyzet lehet:

• a generációváltás előkészítése,

• a következő generáció belépése, házasságkötése, családalapítása

• több testvér vagy családi ág megjelenése,

• nem aktív tulajdonosok bevonása,

• családtagok céges munkavállalása vagy az alapító fokozatos háttérbe lépése.

Az alapító háttérbe lépése nemcsak vezetői, hanem családi és tulajdonosi átmenet is. Ennek személyes és működési oldaláról szól az alapító szerepváltása generációváltáskor című bejegyzés.

Ezekben a helyzetekben a családnak már nemcsak szeretetre, lojalitásra és jó szándékra van szüksége. Ezek továbbra is fontosak, de önmagukban nem elégségesek. Kell egy működési forma, amelyben a család képes saját kérdéseit rendezett módon kezelni.

A következő bejegyzésben arról lesz szó, hogyan érdemes felépíteni a családi tanácsot a gyakorlatban. Kik legyenek a tagjai, hogyan jelenjenek meg benne a különböző családi ágak és generációk, ki vezesse az egyeztetéseket, milyen gyakran ülésezzen, és milyen működési szabályok szükségesek ahhoz, hogy a családi tanács ne informális befolyási kör, hanem valóban használható családi irányítási fórum legyen.