Családi tanács 1/3: a családtagok szervezett hangja a cégben
A családi tanács a családi cég körül élő család szervezett hangja a cég felé. Segít abban, hogy a család saját kérdései, értékei, konfliktusai, következő generációs témái és hosszú távú szempontjai ne informális beszélgetésekben vagy céges döntésekben jelenjenek meg rendezetlenül.
Dátum:
Kategória:
Családi cégirányítás és családi alkotmány


Családi tanács 1/3: a családtagok szervezett hangja a cégben
A családi tanács a családi cég körül élő család szervezett hangja a cég felé. Segít abban, hogy a család saját kérdései, értékei, konfliktusai, következő generációs témái és hosszú távú szempontjai ne informális beszélgetésekben vagy céges döntésekben jelenjenek meg rendezetlenül.
Dátum:
Kategória
Családi cégirányítás és családi alkotmány

Az alapítói korszakban a család és a cég közötti egyeztetés többnyire személyes, gyors és informális. A tapasztalatom szerint ez addig lehet működőképes, amíg kevés az érintett, a szerepek maguktól értetődőnek tűnnek, és az alapító személyesen össze tudja kapcsolni a családi és vállalati szempontokat.
A család bővülésével azonban több generáció, házastárs, testvér, családi ág, aktív és a cégben nem dolgozó családtag kapcsolódhat ugyanahhoz a vállalkozáshoz. Számomra ezen a ponton válik különösen fontossá a családi tanács: szervezett fórumot ad a családnak ahhoz, hogy saját szempontjait rendezze, mielőtt azok informális elvárásként vagy céges konfliktusként jelennének meg.
A családi tanács szerepe akkor érthető meg igazán, ha külön kezeljük a család, a tulajdon és a cég logikáját. Ennek alapját a családi irányítású cég működésének alapképlete: a háromkörös modell című írás mutatja be.
A cég nem tudja megszervezni a családot
Meggyőződésem, hogy a vállalat szervei nem azért alkalmatlanok a családi kérdések rendezésére, mert rosszul működnek, hanem mert más a mandátumuk. Az ügyvezetés és a menedzsment a cég működéséért, az igazgatóság a stratégiai és felügyeleti feladatokért, a taggyűlés vagy közgyűlés pedig a társasági jog szerinti tulajdonosi döntésekért felel.
A család más természetű rendszer. Ott nemcsak teljesítmény, hatáskör, eredmény és döntési jog van, hanem kapcsolat, lojalitás, generációs különbség, szülő-gyerek viszony, testvéri dinamika, családi emlékezet, sérelem, büszkeség és örökség is.
A családi kapcsolatokból eredő kérdések ezért saját egyeztetési teret igényelnek. Ennek hiányában a családi sérelmek, generációs különbségek és szerepelvárások könnyen operatív értekezleteken, tulajdonosi döntésekben vagy informális háttérbeszélgetésekben jelennek meg, és összemossák a családi, tulajdonosi és vezetői felelősséget.
Ezért fontos különbséget tenni a családi, tulajdonosi és céges fórumok között. Ezt a rendszert részletesebben az irányítási fórumok generációváltás idején című bejegyzés foglalja össze.
Miért nem elég a családi beszélgetés?
Az én olvasatomban az informális családi beszélgetés és a családi tanács közötti különbség nem a résztvevők számában, hanem a működés rendjében van. A családi tanács akár három-négy fővel is lehet rendszeres, előkészített, napirenddel és utánkövetéssel működő fórum, míg egy spontán beszélgetésből ezek többnyire hiányoznak.
A különbség nem formai. A családi tanács abban segít, hogy a család ne csak akkor beszéljen a cég körüli kérdésekről, amikor már probléma van. Legyen helye azoknak a témáknak is, amelyek nem sürgősek, de hosszú távon meghatározók: a következő generáció felkészítése, családtagok céges szerepe, családi értékek, információ megosztás, családi alkotmány, konfliktuskezelés, tulajdonosi tudatosság, közös családi jövőkép. Ezen alaptémákon túl pedig a családtagok életében zajló folyamatos fejlődést és változásokat is le kell tudnia követnie egy szervezett keretek között zajló egyeztetésnek.
Ezek a témák később a családi alkotmányban is megjelenhetnek közös működési elvként. A legfontosabb tartalmi elemeket a mit tartalmaz egy családi alkotmány című írás mutatja be.
Ha javaslatot kell tennem, a családi tanács napirendjét nem kizárólag az aktuális konfliktusokhoz kötném. A tervezett egyeztetés éppen azt teszi lehetővé, hogy a család még a döntési kényszer előtt beszéljen a céges belépésről, az információhoz jutásról, az osztalékhoz fűződő elvárásokról, a vezetésről és az utódlásról.
Ez különösen igaz a következő generáció bevonására, mert az utódgeneráció felkészítése nem egyetlen döntés, hanem hosszabb tanulási és bevonási folyamat. Erről szól az utódgeneráció felkészítése című bejegyzés.
A család hangját meg kell szervezni
A családi tanács egyik legfontosabb feladata, hogy a család szempontjai ne szétszórtan, véletlenszerűen vagy egy-egy erősebb családtag hangján keresztül jelenjenek meg. Egy családban mindig vannak hangosabbak és csendesebbek. Vannak aktívabbak és távolabbiak. Vannak, akik naponta bent vannak a cégben, és vannak, akik csak tulajdonosként vagy jövőbeli érintettként kapcsolódnak hozzá.
Ismert fórum nélkül könnyen néhány meghatározó családtag véleménye válik a „család hangjává”, miközben más érintettek álláspontja láthatatlan marad. A családi tanács átlátható részvételi és képviseleti renddel segíthet abban, hogy a felvetések összegyűjthetők, megvitathatók, dokumentálhatók és a megfelelő fórum felé továbbíthatók legyenek.
Én a családi tanács mandátumában világosan elválasztanám a családi ügyek koordinálását a vállalat irányításától. A tanács nem gyakorol ügyvezetői, munkáltatói vagy társasági jogi döntési jogokat; a családi oldalon alakít ki rendezett álláspontot, amelyet a hatáskörrel rendelkező tulajdonosi vagy vállalati fórum előtt lehet képviselni.
Ez a közös családi álláspont különösen akkor fontos, amikor családtagok munkavállalóként vagy vezetőként is megjelennek a cégben. A belépés és a szakmai mérce kérdését a családtag munkavállalása a családi cégben című írás tárgyalja.
Mikor válik szükségessé a családi tanács?
A családi tanács akkor válik igazán fontossá, amikor a család és a cég már nagyobb és összetettebb annál, hogy mindenki mindent közvetlenül, informálisan és ugyanabból a szerepből beszéljen meg. Ilyen helyzet lehet:
a generációváltás előkészítése,
a következő generáció belépése, házasságkötése, családalapítása
több testvér vagy családi ág megjelenése,
nem aktív tulajdonosok bevonása,
családtagok céges munkavállalása vagy az alapító fokozatos háttérbe lépése.
Az alapító háttérbe lépése nemcsak vezetői, hanem családi és tulajdonosi átmenet is. Ennek személyes és működési oldaláról szól az alapító szerepváltása generációváltáskor című bejegyzés.
Ezekben a helyzetekben a családnak már nemcsak szeretetre, lojalitásra és jó szándékra van szüksége. Ezek továbbra is fontosak, de önmagukban nem elégségesek. Kell egy működési forma, amelyben a család képes saját kérdéseit rendezett módon kezelni.
A sorozat következő része a családi tanács gyakorlati felépítését vizsgálja: a tagság és a képviselet szempontjait, a különböző családi ágak és generációk bevonását, az ülésvezetést, az ülések ritmusát, valamint a döntési és dokumentálási szabályokat. Ezek együtt döntik el, hogy a tanács informális befolyási kör vagy valóban használható családi irányítási fórum lesz-e.
Az alapítói korszakban a család és a cég közötti egyeztetés többnyire személyes, gyors és informális. A tapasztalatom szerint ez addig lehet működőképes, amíg kevés az érintett, a szerepek maguktól értetődőnek tűnnek, és az alapító személyesen össze tudja kapcsolni a családi és vállalati szempontokat.
A család bővülésével azonban több generáció, házastárs, testvér, családi ág, aktív és a cégben nem dolgozó családtag kapcsolódhat ugyanahhoz a vállalkozáshoz. Számomra ezen a ponton válik különösen fontossá a családi tanács: szervezett fórumot ad a családnak ahhoz, hogy saját szempontjait rendezze, mielőtt azok informális elvárásként vagy céges konfliktusként jelennének meg.
A családi tanács szerepe akkor érthető meg igazán, ha külön kezeljük a család, a tulajdon és a cég logikáját. Ennek alapját a családi irányítású cég működésének alapképlete: a háromkörös modell című írás mutatja be.
A cég nem tudja megszervezni a családot
Meggyőződésem, hogy a vállalat szervei nem azért alkalmatlanok a családi kérdések rendezésére, mert rosszul működnek, hanem mert más a mandátumuk. Az ügyvezetés és a menedzsment a cég működéséért, az igazgatóság a stratégiai és felügyeleti feladatokért, a taggyűlés vagy közgyűlés pedig a társasági jog szerinti tulajdonosi döntésekért felel.
A család más természetű rendszer. Ott nemcsak teljesítmény, hatáskör, eredmény és döntési jog van, hanem kapcsolat, lojalitás, generációs különbség, szülő-gyerek viszony, testvéri dinamika, családi emlékezet, sérelem, büszkeség és örökség is.
A családi kapcsolatokból eredő kérdések ezért saját egyeztetési teret igényelnek. Ennek hiányában a családi sérelmek, generációs különbségek és szerepelvárások könnyen operatív értekezleteken, tulajdonosi döntésekben vagy informális háttérbeszélgetésekben jelennek meg, és összemossák a családi, tulajdonosi és vezetői felelősséget.
Ezért fontos különbséget tenni a családi, tulajdonosi és céges fórumok között. Ezt a rendszert részletesebben az irányítási fórumok generációváltás idején című bejegyzés foglalja össze.
Miért nem elég a családi beszélgetés?
Az én olvasatomban az informális családi beszélgetés és a családi tanács közötti különbség nem a résztvevők számában, hanem a működés rendjében van. A családi tanács akár három-négy fővel is lehet rendszeres, előkészített, napirenddel és utánkövetéssel működő fórum, míg egy spontán beszélgetésből ezek többnyire hiányoznak.
A különbség nem formai. A családi tanács abban segít, hogy a család ne csak akkor beszéljen a cég körüli kérdésekről, amikor már probléma van. Legyen helye azoknak a témáknak is, amelyek nem sürgősek, de hosszú távon meghatározók: a következő generáció felkészítése, családtagok céges szerepe, családi értékek, információ megosztás, családi alkotmány, konfliktuskezelés, tulajdonosi tudatosság, közös családi jövőkép. Ezen alaptémákon túl pedig a családtagok életében zajló folyamatos fejlődést és változásokat is le kell tudnia követnie egy szervezett keretek között zajló egyeztetésnek.
Ezek a témák később a családi alkotmányban is megjelenhetnek közös működési elvként. A legfontosabb tartalmi elemeket a mit tartalmaz egy családi alkotmány című írás mutatja be.
Ha javaslatot kell tennem, a családi tanács napirendjét nem kizárólag az aktuális konfliktusokhoz kötném. A tervezett egyeztetés éppen azt teszi lehetővé, hogy a család még a döntési kényszer előtt beszéljen a céges belépésről, az információhoz jutásról, az osztalékhoz fűződő elvárásokról, a vezetésről és az utódlásról.
Ez különösen igaz a következő generáció bevonására, mert az utódgeneráció felkészítése nem egyetlen döntés, hanem hosszabb tanulási és bevonási folyamat. Erről szól az utódgeneráció felkészítése című bejegyzés.
A család hangját meg kell szervezni
A családi tanács egyik legfontosabb feladata, hogy a család szempontjai ne szétszórtan, véletlenszerűen vagy egy-egy erősebb családtag hangján keresztül jelenjenek meg. Egy családban mindig vannak hangosabbak és csendesebbek. Vannak aktívabbak és távolabbiak. Vannak, akik naponta bent vannak a cégben, és vannak, akik csak tulajdonosként vagy jövőbeli érintettként kapcsolódnak hozzá.
Ismert fórum nélkül könnyen néhány meghatározó családtag véleménye válik a „család hangjává”, miközben más érintettek álláspontja láthatatlan marad. A családi tanács átlátható részvételi és képviseleti renddel segíthet abban, hogy a felvetések összegyűjthetők, megvitathatók, dokumentálhatók és a megfelelő fórum felé továbbíthatók legyenek.
Én a családi tanács mandátumában világosan elválasztanám a családi ügyek koordinálását a vállalat irányításától. A tanács nem gyakorol ügyvezetői, munkáltatói vagy társasági jogi döntési jogokat; a családi oldalon alakít ki rendezett álláspontot, amelyet a hatáskörrel rendelkező tulajdonosi vagy vállalati fórum előtt lehet képviselni.
Ez a közös családi álláspont különösen akkor fontos, amikor családtagok munkavállalóként vagy vezetőként is megjelennek a cégben. A belépés és a szakmai mérce kérdését a családtag munkavállalása a családi cégben című írás tárgyalja.
Mikor válik szükségessé a családi tanács?
A családi tanács akkor válik igazán fontossá, amikor a család és a cég már nagyobb és összetettebb annál, hogy mindenki mindent közvetlenül, informálisan és ugyanabból a szerepből beszéljen meg. Ilyen helyzet lehet:
a generációváltás előkészítése,
a következő generáció belépése, házasságkötése, családalapítása
több testvér vagy családi ág megjelenése,
nem aktív tulajdonosok bevonása,
családtagok céges munkavállalása vagy az alapító fokozatos háttérbe lépése.
Az alapító háttérbe lépése nemcsak vezetői, hanem családi és tulajdonosi átmenet is. Ennek személyes és működési oldaláról szól az alapító szerepváltása generációváltáskor című bejegyzés.
Ezekben a helyzetekben a családnak már nemcsak szeretetre, lojalitásra és jó szándékra van szüksége. Ezek továbbra is fontosak, de önmagukban nem elégségesek. Kell egy működési forma, amelyben a család képes saját kérdéseit rendezett módon kezelni.
A sorozat következő része a családi tanács gyakorlati felépítését vizsgálja: a tagság és a képviselet szempontjait, a különböző családi ágak és generációk bevonását, az ülésvezetést, az ülések ritmusát, valamint a döntési és dokumentálási szabályokat. Ezek együtt döntik el, hogy a tanács informális befolyási kör vagy valóban használható családi irányítási fórum lesz-e.
Összefoglaló
Álláspontom szerint a családi tanács akkor tölti be érdemben a szerepét, ha a család saját ügyeinek rendezett, rendszeresen működő és megfelelő mandátummal rendelkező fóruma. Nem a vállalat helyett dönt, hanem összegyűjti, megvitatja és képviselhető formába rendezi a családi értékeket, szerepelvárásokat, konfliktusokat és generációs kérdéseket. A tanács működése akkor hiteles, ha a részvétel és a képviselet átlátható, a napirend és az utánkövetés dokumentált, a hatásköre pedig világosan elválik a menedzsment, a tulajdonosi fórumok és a társasági jog szerinti döntéshozó szervek feladataitól. Így a család szervezett hangja nem informális nyomásként, hanem előkészített és visszakövethető álláspontként kapcsolódhat a céghez.
Blog
Stratégiai kérdések családi cégeknél
Az alábbi írások az utódlás, a generációváltás és a családi irányítás gyakorlati kérdéseit dolgozzák fel. Olyan visszatérő döntési helyzeteket, amelyek a családi cégek hosszú távú működését, fejlődését és generációkon átívelő fennmaradását befolyásolják.




