A háromkörös modell megmutatja, hogy egy családi cégben egyszerre működik a család, a tulajdon és a vállalat rendszere. Ez jó kiindulópont, de önmagában még csak pillanatfelvétel.

Egy családi cég ugyanis nem állókép. Időben változik. Változik a család, változik a tulajdonosi kör, és változik maga a vállalat is. A nehézség sokszor nem abból fakad, hogy ezek a rendszerek léteznek, hanem abból, hogy nem ugyanabban a tempóban fejlődnek.

A család változik

Egy induló családi cégben a család sokszor még szűk kör: alapító, házastárs, gyerekek. A vállalkozás ekkor gyakran a családi élet része. A munka, a pénz, az időbeosztás és a családi szerepek természetes módon összekeverednek.

Később a gyerekek felnőnek. Megjelenik a kérdés, hogy belépnek-e a cégbe, milyen szerepben, milyen feltételekkel, milyen elvárások mellett. A szülő már nemcsak szülő, hanem átadó tulajdonos és vezető is. A gyerek pedig már nemcsak gyerek, hanem lehetséges munkavállaló, vezető vagy utód.

A család közben bővül. Házastársak, unokák, új családi ágak jelennek meg. Ami korábban két-három ember között működött, később már több családtag, több élethelyzet és több elvárás között kezd feszülni.

A tulajdon is változik

Az első generációs családi cégekben a tulajdon gyakran egy kézben van. Az alapító dönt. Ő vállalta a kockázatot, ő építette fel a céget, ő érzi magáénak a végső felelősséget.

A következő generációban ez már nem ilyen egyszerű. A tulajdon több ember között oszlik meg. Testvérek kerülhetnek közös tulajdonosi helyzetbe, később akár unokatestvérek, több családi ág és aktív vagy nem aktív tulajdonosok is megjelenhetnek.

Ilyenkor már nem elég az alapítói döntési logika. Más kérdés, hogy ki dolgozik a cégben, ki tulajdonos, ki kap osztalékot, ki vállal kockázatot, ki akar növekedést, és ki szeretne inkább biztonságot vagy likviditást.

A tulajdonosi kör fejlődése azért érzékeny, mert a családtagok egyenlősége és a cég működőképessége nem mindig ugyanazt kívánja.

A vállalat sem marad ugyanaz

A családi cég kezdetben gyakran alapítói logikával működik. Kevés ember, gyors döntések, informális működés, személyes kontroll. Az alapító tud mindenről, átlát mindent, és sokszor ő maga a rendszer központja.

Ahogy a cég növekszik, ez egyre kevésbé működik. Több ember, több folyamat, több vezetői szint, több döntési pont jelenik meg. A vállalatnak szervezetre, felelősségi körökre, vezetőkre, szabályokra és működő döntési rendre van szüksége.

A feszültség ott kezdődik, amikor a cég már kinőtte az alapítói működést, de a vezetés még mindig ugyanazzal a személyes kontrollal próbálja irányítani. Vagy amikor a család még családi logikával döntene olyan kérdésekről, amelyekhez a vállalatnak már szakmai, szervezeti és vezetői válaszokra lenne szüksége.

A három rendszer nem egyszerre fejlődik

A családi cégek egyik legfontosabb fejlődési problémája, hogy a család, a tulajdon és a vállalat ritkán változik azonos ütemben.

Lehet, hogy a vállalat már középvállalati méretű, de a tulajdonosi döntések még alapítói reflexek szerint működnek. Lehet, hogy a gyerek már felnőtt vezetőként gondolkodik, de a családban még mindig gyerekszerepben kezelik. Lehet, hogy a tulajdon már több ember kezében van, de a döntési rend még mindig egyetlen emberre épül.

Ezek a különbségek nem hibák. Természetes fejlődési feszültségek. De ha nincsenek kimondva, könnyen személyes konfliktusnak látszanak. A valóságban sokszor nem az a kérdés, hogy kinek van igaza. Hanem az, hogy melyik rendszer fejlődött tovább, melyik maradt le, és hol nincs még hozzá igazítva a működés.

Fontos azt is látni, hogy a fejlődési ciklusok akár újra is kezdődhetnek, ha pl. egy unokatestvér kivásárolja az összes családtagot. Ilyenkor a család fejlődése kvázi alapítói stádiumból kezdődik újra.

Miért fontos ezt látni?

A családi cégben a változás nemcsak üzleti kérdés. Amikor a cég növekszik, a családnak is változnia kell. Amikor a tulajdon több ember között oszlik meg, a döntéshozatalnak is változnia kell. Amikor a következő generáció belép, a szerepeket is újra kell rendezni.

A fejlődési modell abban segít, hogy a család ne csak azt nézze, hol tart ma a cég, hanem azt is, hogy a család, a tulajdon és a vállalat rendszere egymáshoz képest hol tart.

Ez gyakorlati kérdés. Más eszköz kell egy alapítói kontroll alatt működő cégnek, más egy testvérek által közösen vitt vállalkozásnak, és más egy olyan családi cégnek, ahol már több családi ág, aktív és nem aktív tulajdonos, valamint nem családtag vezetők is jelen vannak.

Fejlődési modell forrás: Tagiuri - Davis 1982.