A családi alkotmány a vállalkozó család közös, működést szabályozó dokumentuma. Akár hosszú, akár rövid, akár le van írva, akár nem - minden családi cégnek van. A családi alkotmány nem elsősorban jogi irat, hanem közösen kimondott szándék: annak - javasoltan írásos - rögzítése, hogyan akar a család együtt gondolkodni a közös cégről, a tulajdonról, a vezetésről, a családtagok szerepéről és a következő generációk bevonásáról - és mindezekben hogyan, milyen feltételek mellett, milyen szabályrendszerben akarnak együttműködni.

A jó családi alkotmány nem általános, megfoghatatlan "értéknyilatkozat". Akkor használható, ha lehet bele a mindennapokban kapaszkodni és ha konkrét döntési helyzetekre ad közös irányt. Ki dolgozhat a cégben? Milyen feltételekkel léphet be családtag vezetői szerepbe? Hogyan történik a tulajdonosi döntéshozatal? Milyen elvek alapján kezelik az osztalékot, a munkabért, a családi juttatásokat vagy a cégből való kilépést? Ezek a kérdések előbb-utóbb akkor is megjelennek, ha a család nem készül rájuk és ekkor van egy olyan írott szabálygyűjtemény, amely legalább alapelvek (pl: vezetői pozíciót csak X év tapasztalattal, több munkáért több pénz, X% eredményt mindig visszaforgat a cég stb.) szintjén segíti a döntéseket.

A családi alkotmány formáját és tartalmát tekintve teljesen igazodhat az adott családra. Mégis, bár minden család egyedi, az összes család hasonló és ezért jó gyakorlat szerint 10-12 tágabb fejezetben érdemes a családra és a cég konkrét körülményeire igazított módon részletezni a fenti témákat. Bővebben: Mit tartalmaz a családi alkotmány?

A családi alkotmány ott válik igazán fontossá, ahol a család, a tulajdonosi kör és a cég működése a növekedés miatt már kezd szétválni. Amíg minden döntés egy ember, jellemzően az alapító fejében fut össze, a szabályok sokszor kimondatlanul működnek. Ahogy nő a cég, belépnek a gyerekek, megjelennek házastársak, unokatestvérek, külső vezetők és eltérő tulajdonosi érdekek, a kimondatlan szabályok egyre kevésbé elegendők.

A családi alkotmány nem váltja ki az ügyvédi, adózási vagy vagyontervezési munkát. Épp ellenkezőleg: jobb alapot ad hozzájuk. A család előbb végiggondolja a saját működési, tulajdonosi és vezetési elveit, majd ezek alapján lehet megfelelő jogi formát, szerződést, végrendeletet, szindikátusi megállapodást vagy más eszközt kialakítani. Vagyis, egy jól működő családban a családtagok önállóan is el tudják kezdeni a családi alkotmány megírását és családi értékek, viselkedési és működési normák meghatározásával 5-6 oldalban készre is írhatják. Nagyobb családok és cégek esetében, különösen a 2-4. generációban a családi alkotmánynak már részletesebben kell rendeznie az irányítási kérdéseket, ezért a családtagok konfliktusok rendezéséhez terapeutákat és gazdasági-menedzsment kérdésekhez tanácsadók segítségét kérhetik. Ezen a ponton azonban mindig megjelennek a vagyonjogi kérdések is, ahol elengedhetetlen az adott területen jártas szakjogász ügyvéd és adószakértők, esetleg befektetési és biztosítási szakemberek bevonása.

A családi alkotmány valódi értéke az, hogy közös nyelvet teremt. Segít elválasztani a családi, tulajdonosi és céges kérdéseket, és megadja a biztonságos alapot, a közös nevezőt, a mindenki által ismert és elfogadott rendezőelveket, amelyekhez később nap mint nap és akár válsághelyzetben is vissza lehet térni.

Családi Alkotmányról bővebben:

• A Családi Alkotmány: közös szabályok a családi cég hosszú távú működéséhez

• Családi alkotmány: előbb lelkiismereti megállapodás, aztán jogi forma

• Hogyan segíti a családot a családi alkotmány?

• Mit tartalmaz a családi alkotmány?

Alapfogalmak:

• Családi irányítási rendszer

• Családi alkotmány

• Generációváltás

• Utódlási terv

• Családi tanács

• Családi közgyűlés