Utódlási terv 1/6: Közös családi jövőkép és utódlási cél
Utódlási terv családi cégek generációváltásához és cégutódlásához. Az első fejezet a közös családi jövőképet, az utódlási célt, a tulajdonosi kontroll és a vezetői utódlás irányát tisztázza.
Dátum:
Kategória:
Az utódlási terv taralma


Utódlási terv 1/6: Közös családi jövőkép és utódlási cél
Utódlási terv családi cégek generációváltásához és cégutódlásához. Az első fejezet a közös családi jövőképet, az utódlási célt, a tulajdonosi kontroll és a vezetői utódlás irányát tisztázza.
Dátum:
Kategória
Az utódlási terv taralma

Az utódlási terv első fejezete közös irányt ad a generációváltásnak. A családtagok itt teszik világossá egymás számára, milyen jövőt képzelnek el a cégnek, és milyen utódlási célt vállalnak közösen.
A beszélgetés rendszerint néhány alapvető döntés köré rendeződik: családon belül maradjon-e a cég, egy utód vagy több családtag vigye-e tovább, esetleg külső ügyvezető mellett őrizze meg a család a tulajdonosi kontrollt. Azt is érdemes tisztázni, hogy hosszú távú családi tulajdonban gondolkodnak-e, vagy nyitva hagyják a részleges, illetve teljes értékesítés lehetőségét.
Tapasztalatom szerint ezek a kérdések adják az utódlási terv első, érdemi beszélgetéseit. Minden későbbi döntés ehhez az irányhoz igazodik: a tulajdonosi struktúra, a vezetői utódlás, az utódgeneráció felkészítése, a családi irányítási rendszer, végül pedig a jogi, adózási és pénzügyi transzfer is.
Az utódlási terv 1/6-os fejezete ezért a közös családi jövőkép és az utódlási cél tisztázása.
Az utódlási terv irányát a család közös jövőképe jelöli ki.
Egy családi cégben rendszerint több, részben eltérő elképzelés él arról, hogyan érdemes továbbvinni a vállalkozást. Az alapító vagy a szenior generáció fejében általában van egy kép arról, mit szeretne. A következő generációban is vannak vágyak, félelmek, ambíciók és elutasítások. A házastársak, a testvérek, a családi ágak és a cégben dolgozó kulcsemberek szintén érzik, hogy közeledik a változás.
Az utódlási cél akkor kezd körvonalazódni, amikor a család kimondja ezeket az elképzeléseket, és konkrét döntési irányt ad nekik. Az alábbi kérdések különböző családi és céges helyzetekben egyaránt előkerülnek:
Ki viszi tovább a céget? Ki akarja továbbvinni a céget?
Ki tudja úgy átvenni a céget, hogy az utána is sikeres legyen és pénzünk legyen belőle?
A cég maradjon családi kézben? Több családtag együtt viszi tovább a céget?
A család elsősorban inkább tulajdonosként maradjon jelen?
A szenior generáció meddig marad döntési helyzetben?
Mi történik akkor, ha a kijelölt utód később áll készen, vagy ha a családon belül más vezetői megoldás bizonyul életszerűnek?
Én azért tartom fontosnak ezeket a kérdéseket, mert mindegyiknek üzleti, egzisztenciális, tulajdonosi és családi következménye van.
Az alapvető kérdésekre adott válaszokból áll össze a közös családi jövőkép. Ez mutatja meg, milyen jövőbeni állapotot készít elő az utódlási terv. Ettől válik a terv időben és logikailag rendezett döntési menetrenddé: az ügyvezetőváltás, az üzletrész-átruházás, az osztalékpolitika, a szerződéses háttér, a családi egyeztetés, a tulajdonosi kontroll és a jogi-adózási transzfer egy irányba rendeződik.
Az utódlási terv első, összefoglaló kérdése tehát röviden: mit akarunk családként a céggel?
Kiindulópont a család közös jövőképe
A közös családi jövőkép azt mondja ki, milyen szerepet szán a család a cégnek a következő korszakban. A vállalkozás maradjon a családi egzisztencia központi eszköze és operatív munkahelye, vagy hosszú távú családi vagyonként működjön professzionális vezetéssel? A család növekedést, stabilitást vagy előbb belső rendet akar? Kiindulásként ezekre a kérdésekre kell közös választ találni.
Más utódlási terv kell egy 12 fős, az alapító által személyesen vezetett céghez, ahol a gyerek éppen belép a napi működésbe, mint egy 80 fős szervezethez, ahol már vezetői réteg, pénzügyi kontroll és kialakult folyamatok működnek. Újabb megközelítést kíván a testvérek közös tulajdona, a külső ügyvezető bevonása, illetve az a helyzet, amikor a cég hosszú távú megtartása jelentős szervezeti és tulajdonosi változásokat feltételez.
A munkámban ezen a ponton teszem fel a gyakorlati kérdést: milyen céghez, milyen családhoz, milyen tulajdonosi rendhez és milyen következő generációhoz készül az utódlási terv?
Az alapító álma és a család közös jövőképe külön réteg
Sok családi cég egy ember erős belső képéből indult. Függetlenség, bizonyítás, családfenntartás, szakmai büszkeség, szabadság: eltérő motívumok, de ugyanaz a személyes hajtóerő. Az alapító tudta, hogy saját céget, ügyfélkört, terméket, csapatot, vagyont és utat akar. Ez az erő sokszor évtizedeken át működteti a vállalkozást.
Generációváltáskor ez az egyéni alapítói álom több ember közös rendszerébe kerül. A következő generáció kész céget kap: ügyfelekkel, munkatársakkal, szokásokkal, adósságokkal, lehetőségekkel, családi elvárásokkal és történettel együtt. A testvérek másként kapcsolódhatnak a céghez. Az egyik dolgozna benne, a másik tulajdonosként venne részt, a harmadik saját pályát akar. A házastársak és következő generációs családtagok is befolyásolják, milyen jövőt tart a család vállalhatónak.
Az alapító személyes álma ezen a ponton válhat közös családi jövőképpé.
Ez az utódlási terv egyik érzékeny pontja. Itt gyakran azt látom, hogy az alapító ugyanazt az odaadást, munkatempót és céges identitást keresi a következő generációban, amelyből ő felépítette a céget. A következő generáció eközben saját életet, vezetői stílust, családi szerepet és egzisztenciát akar. A családi céghez való kötődésük akkor is valós lehet, ha más életformában és más vezetői karakterrel kapcsolódnak hozzá.
A közös családi jövőkép akkor születik meg, amikor a család megállapodik abban, mi vihető tovább az alapító örökségéből, mit kell az új korszakhoz igazítani, és milyen új vállalást tesz a következő generáció.
Ezt az átalakulást részletesebben a közös jövőkép nélkül nincs valódi generációváltás című írás mutatja be.
Az utódlási cél kijelöli a tulajdonosi és vezetői pályát
Az első fejezet végére a közös családi jövőképnek érthető és világos céllá kell összeállnia. A családnak ki kell jelölnie a fő pályát, mert erre épül a tulajdonosi, vezetői, családi és jogi-adózási munka.
Lehetséges utódlási célok:
Családi vezető veszi át a céget. Ebben az esetben a tervben ki kell dolgozni a vezetői átadás ütemét, az utód felkészítését, a szenior generáció hátralépését, a szervezeti változásokat és az új vezető hitelességének felépítését.
Több családtag működik együtt. Ebben az esetben különösen fontos a döntési rend, a szereposztás, a testvérek közötti együttműködés, a tulajdonosi kontroll és a konfliktuskezelés. A családnak tudnia kell, hogy közös vezetésre, megosztott vezetői felelősségre vagy külön tulajdonosi és operatív szerepekre készül.
Külső ügyvezető kerül a cég élére. Ebben az esetben a család tulajdonosi szerepe erősödik fel. A fő kérdés az lesz, hogyan marad családi irányítás alatt a cég, miközben a napi operatív vezetést külső vezető végzi.
A család tulajdonosként marad jelen. Ebben az esetben a következő generációnak tulajdonosi gondolkodást, pénzügyi értést, döntési fegyelmet és családi együttműködést kell tanulnia.
A cég későbbi értékesítése is szóba kerülhet. Ez felelős tulajdonosi döntés lehet olyan helyzetben, amikor a családon belüli vezetői megoldás, a működési realitás vagy a vagyon védelme más irányt kíván.
Az utódlási célból visszafelé levezethető, milyen tulajdonosi, vezetői, családi és jogi-adózási útvonalat kell felépíteni ahhoz, hogy a család elérje a kívánt állapotot.
A családnak a cég valós teherbírásával is szembe kell néznie
A közös családi jövőkép akkor használható, ha a cég valóságához kapcsolódik. Egy család sok mindent szerethetne: több családtagot eltartani, magas osztalékot fizetni, növekedni, beruházni, vezetői pozíciót adni a gyerekeknek, biztonságot teremteni a szenior generációnak, és közben megőrizni a régi családi légkört.
A cégnek azonban mindezt gazdaságilag is el kell bírnia.
Ezért az első fejezetnek a családi szándékok mellett a cég üzleti realitásait is vizsgálnia kell. Én itt tartom különösen fontosnak, hogy a család a cég méretét, nyereségességét, vezetői kapacitását, piaci helyzetét és szervezeti érettségét egyaránt számba vegye. Egy 8 fős cég más családi egzisztenciát bír el, mint egy 40 fős vállalkozás. Az alapító személyére épülő szervezet is más utódlási tervet igényel, mint a vezetői réteggel működő cég. Ezen a ponton válik el a megvalósítható jövőkép a puszta vágytól.
Ha a család több háztartásnak akar biztonságot adni, akkor a cégnek több jövedelmet, nagyobb stabilitást vagy erősebb vagyongyarapító képességet kell felmutatnia. Ha a következő generáció vezetői szerepet akar, akkor kell hozzá felkészültség, szervezeti elfogadottság és döntési helyzet. Ha a család tulajdonosként akar megmaradni, akkor kell tulajdonosi döntési rend, pénzügyi átláthatóság és kontroll; és legfőképpen olyan családtagok, akik értik, hogy a tulajdonosi működés is munka.
A realitásvizsgálat szempontjait a családi cég jövőképe és a megvalósíthatóság próbája című bejegyzés mutatja be részletesebben.
Az utódlási célban a szenior generáció további szerepét is ki kell mondani
Az utódlási cél az átadó és az átvevő generáció későbbi szerepét is tartalmazza. Az alapító vagy a szenior családtag gyakran egyszerre tulajdonos, vezető, családfő, döntőbíró, a cég arca, valamint személyes garancia az ügyfelek és a kulcsmunkatársak számára. Amikor hátralép, egyszerre több szerep mozdul meg.
Azt javaslom, hogy már az első fejezetben nevezzék meg a szenior generáció következő szerepét. Teljesen kilép a napi működésből, tulajdonosként marad, mentori feladatot vállal, vagy stratégiai és igazgatósági kérdésekben segíti az új vezetést? Bizonyos ügyfeleket és kulcsembereket még egy ideig ő kísér? Ezeket a lehetőségeket az utódlási cél részeként, időben kell tisztázni.
A szenior generáció pénzügyi biztonsága is ide tartozik. Ha az alapító életszínvonala, családi biztonsága és vagyoni helyzete továbbra is teljesen a cég napi működésétől függ, az elengedés sokkal nehezebb lesz. Ilyenkor az utódlási célhoz vezetői, pénzügyi és tulajdonosi megoldás is kell.
A vezetői átadás pénzügyi feltételeit az a szenior generáció pénzügyi biztonsága és az elengedés című bejegyzés tárgyalja részletesebben.
Az átvevő generáció saját szándéka is része az utódlási célnak
A családi cég továbbvitelét az átadó és az átvevő generáció közös valósága alapján lehet megtervezni: mindkét fél lehetőségeit, körülményeit és kapacitását figyelembe kell venni. A következő generációnak saját szándéka, életútja és terhelhetősége van.
Van, aki vezető akar lenni.
Van, aki tulajdonosként kapcsolódna.
Van, aki szereti a családi céget, de saját szakmai pályán mozog.
Van, aki később kapcsolódna be.
Van, aki családtagként fontos szerepet vállalna a családi irányításban, miközben operatív munkát más pályán végez.
Ezeket a különbségeket az utódlási cél megfogalmazásakor kezelni kell.
Szakmai tapasztalatom szerint egy jól átgondolt utódlási cél többféle családtagi kapcsolódást is elbír. Tisztázza, ki milyen módon akar és tud kapcsolódni a céghez. Egy családtag tulajdonosi vagy ügyvezetői szerep nélkül is értékes lehet. Fontos családi integrátor maradhat úgy is, hogy más vezeti a céget. A saját útját kereső következő generációs családtag pedig később vállalhat jelentős szerepet.
A következő generáció szándéka gyakorlati kérdés. Ez határozza meg, hogy a család milyen utódlási pályát tud reálisan felépíteni.
A különböző életutak és a családi cég kapcsolatáról a következő generáció önálló életútja és a családi cég kapcsolata című írásban foglalkozom részletesebben.
A közös családi jövőképet időről időre vissza kell nézni
A családi cég és maga a család is folyamatosan változik: a gyerekek felnőnek, a szenior generáció idősödik, a vállalkozás új méretbe lép, a piac átalakul, és új családi ágak vagy tulajdonosi igények jelennek meg. Ami öt éve jó iránynak tűnt, később pontosításra szorulhat. A generációváltás 10–15 éves folyamat is lehet, ezért természetes, hogy az előre elkészített utódlási tervet időnként naprakésszé kell tenni. Működés közben derül ki, mely feltételezések állják ki a valóság próbáját.
Én iránytűként gondolok az első fejezetre: olyan iránykijelölésként, amelyhez a család újra és újra vissza tud térni. Ha az utód fejlődése másként alakul, a testvérek közös működése nehezebbnek bizonyul, a cég növekedése új vezetési rendszert kíván, vagy a szenior generáció pénzügyi helyzete más megoldást tesz szükségessé, az utódlási cél pontosítható.
A gyenge terv gyakran abból születik, hogy a család túl korán kimond valamit, majd éveken át mereven ragaszkodik hozzá a cég, az utód vagy a családi rendszer jelzései ellenére. A jó utódlási terv megtartja az irányt, ugyanakkor elég rugalmas ahhoz, hogy a tapasztalatokat beépítse.
Mit érdemes tehát tisztázni az első fejezetben?
Az első fejezet akkor hasznos, ha a család közösen végigbeszél néhány alapvető kérdést:
Mit akarunk a céggel a következő 5–10 évben?
Családi kézben akarjuk tartani?
Ki lehet vezető? Ki akar vezető lenni?
Ki lesz tulajdonos?
A család milyen szerepet szán a cégnek a vagyonban?
Milyen életszínvonalat várunk a cégtől?
A cég képes ezt kitermelni?
A szenior generáció meddig és milyen formában marad jelen?
A következő generáció mit akar vállalni?
Több utód, egy utód vagy külső vezetői megoldás felé haladunk? stb.
Ezek a kérdések alkotják az utódlási terv első munkacsomagját.
A családnak először a fő irányt kell tisztáznia. Ebből épül fel a későbbi fejezetek logikája: a jövőbeni tulajdonosi struktúra és kontroll, a vezetői utódlás és szervezeti átmenetek, az utódgeneráció felkészítése, a családi irányítási rendszer átmenete, valamint a jogi, adózási és pénzügyi transzfer.
Az utódlási terv fejezetei:
Utódlási terv 1/6: Közös családi jövőkép és utódlási cél
Utódlási terv 2/6: Jövőbeni tulajdonosi struktúra és kontroll
Utódlási terv 3/6: Vezetői utódlás és szervezeti átmenetek
Utódlási terv 4/6: Az utódgeneráció felkészítése
Utódlási terv 5/6: Családi irányítási rendszer átmenete
Utódlási terv 6/6: Jogi, adózási és pénzügyi transzfer
Az utódlási terv első fejezete közös irányt ad a generációváltásnak. A családtagok itt teszik világossá egymás számára, milyen jövőt képzelnek el a cégnek, és milyen utódlási célt vállalnak közösen.
A beszélgetés rendszerint néhány alapvető döntés köré rendeződik: családon belül maradjon-e a cég, egy utód vagy több családtag vigye-e tovább, esetleg külső ügyvezető mellett őrizze meg a család a tulajdonosi kontrollt. Azt is érdemes tisztázni, hogy hosszú távú családi tulajdonban gondolkodnak-e, vagy nyitva hagyják a részleges, illetve teljes értékesítés lehetőségét.
Tapasztalatom szerint ezek a kérdések adják az utódlási terv első, érdemi beszélgetéseit. Minden későbbi döntés ehhez az irányhoz igazodik: a tulajdonosi struktúra, a vezetői utódlás, az utódgeneráció felkészítése, a családi irányítási rendszer, végül pedig a jogi, adózási és pénzügyi transzfer is.
Az utódlási terv 1/6-os fejezete ezért a közös családi jövőkép és az utódlási cél tisztázása.
Az utódlási terv irányát a család közös jövőképe jelöli ki.
Egy családi cégben rendszerint több, részben eltérő elképzelés él arról, hogyan érdemes továbbvinni a vállalkozást. Az alapító vagy a szenior generáció fejében általában van egy kép arról, mit szeretne. A következő generációban is vannak vágyak, félelmek, ambíciók és elutasítások. A házastársak, a testvérek, a családi ágak és a cégben dolgozó kulcsemberek szintén érzik, hogy közeledik a változás.
Az utódlási cél akkor kezd körvonalazódni, amikor a család kimondja ezeket az elképzeléseket, és konkrét döntési irányt ad nekik. Az alábbi kérdések különböző családi és céges helyzetekben egyaránt előkerülnek:
Ki viszi tovább a céget? Ki akarja továbbvinni a céget?
Ki tudja úgy átvenni a céget, hogy az utána is sikeres legyen és pénzünk legyen belőle?
A cég maradjon családi kézben? Több családtag együtt viszi tovább a céget?
A család elsősorban inkább tulajdonosként maradjon jelen?
A szenior generáció meddig marad döntési helyzetben?
Mi történik akkor, ha a kijelölt utód később áll készen, vagy ha a családon belül más vezetői megoldás bizonyul életszerűnek?
Én azért tartom fontosnak ezeket a kérdéseket, mert mindegyiknek üzleti, egzisztenciális, tulajdonosi és családi következménye van.
Az alapvető kérdésekre adott válaszokból áll össze a közös családi jövőkép. Ez mutatja meg, milyen jövőbeni állapotot készít elő az utódlási terv. Ettől válik a terv időben és logikailag rendezett döntési menetrenddé: az ügyvezetőváltás, az üzletrész-átruházás, az osztalékpolitika, a szerződéses háttér, a családi egyeztetés, a tulajdonosi kontroll és a jogi-adózási transzfer egy irányba rendeződik.
Az utódlási terv első, összefoglaló kérdése tehát röviden: mit akarunk családként a céggel?
Kiindulópont a család közös jövőképe
A közös családi jövőkép azt mondja ki, milyen szerepet szán a család a cégnek a következő korszakban. A vállalkozás maradjon a családi egzisztencia központi eszköze és operatív munkahelye, vagy hosszú távú családi vagyonként működjön professzionális vezetéssel? A család növekedést, stabilitást vagy előbb belső rendet akar? Kiindulásként ezekre a kérdésekre kell közös választ találni.
Más utódlási terv kell egy 12 fős, az alapító által személyesen vezetett céghez, ahol a gyerek éppen belép a napi működésbe, mint egy 80 fős szervezethez, ahol már vezetői réteg, pénzügyi kontroll és kialakult folyamatok működnek. Újabb megközelítést kíván a testvérek közös tulajdona, a külső ügyvezető bevonása, illetve az a helyzet, amikor a cég hosszú távú megtartása jelentős szervezeti és tulajdonosi változásokat feltételez.
A munkámban ezen a ponton teszem fel a gyakorlati kérdést: milyen céghez, milyen családhoz, milyen tulajdonosi rendhez és milyen következő generációhoz készül az utódlási terv?
Az alapító álma és a család közös jövőképe külön réteg
Sok családi cég egy ember erős belső képéből indult. Függetlenség, bizonyítás, családfenntartás, szakmai büszkeség, szabadság: eltérő motívumok, de ugyanaz a személyes hajtóerő. Az alapító tudta, hogy saját céget, ügyfélkört, terméket, csapatot, vagyont és utat akar. Ez az erő sokszor évtizedeken át működteti a vállalkozást.
Generációváltáskor ez az egyéni alapítói álom több ember közös rendszerébe kerül. A következő generáció kész céget kap: ügyfelekkel, munkatársakkal, szokásokkal, adósságokkal, lehetőségekkel, családi elvárásokkal és történettel együtt. A testvérek másként kapcsolódhatnak a céghez. Az egyik dolgozna benne, a másik tulajdonosként venne részt, a harmadik saját pályát akar. A házastársak és következő generációs családtagok is befolyásolják, milyen jövőt tart a család vállalhatónak.
Az alapító személyes álma ezen a ponton válhat közös családi jövőképpé.
Ez az utódlási terv egyik érzékeny pontja. Itt gyakran azt látom, hogy az alapító ugyanazt az odaadást, munkatempót és céges identitást keresi a következő generációban, amelyből ő felépítette a céget. A következő generáció eközben saját életet, vezetői stílust, családi szerepet és egzisztenciát akar. A családi céghez való kötődésük akkor is valós lehet, ha más életformában és más vezetői karakterrel kapcsolódnak hozzá.
A közös családi jövőkép akkor születik meg, amikor a család megállapodik abban, mi vihető tovább az alapító örökségéből, mit kell az új korszakhoz igazítani, és milyen új vállalást tesz a következő generáció.
Ezt az átalakulást részletesebben a közös jövőkép nélkül nincs valódi generációváltás című írás mutatja be.
Az utódlási cél kijelöli a tulajdonosi és vezetői pályát
Az első fejezet végére a közös családi jövőképnek érthető és világos céllá kell összeállnia. A családnak ki kell jelölnie a fő pályát, mert erre épül a tulajdonosi, vezetői, családi és jogi-adózási munka.
Lehetséges utódlási célok:
Családi vezető veszi át a céget. Ebben az esetben a tervben ki kell dolgozni a vezetői átadás ütemét, az utód felkészítését, a szenior generáció hátralépését, a szervezeti változásokat és az új vezető hitelességének felépítését.
Több családtag működik együtt. Ebben az esetben különösen fontos a döntési rend, a szereposztás, a testvérek közötti együttműködés, a tulajdonosi kontroll és a konfliktuskezelés. A családnak tudnia kell, hogy közös vezetésre, megosztott vezetői felelősségre vagy külön tulajdonosi és operatív szerepekre készül.
Külső ügyvezető kerül a cég élére. Ebben az esetben a család tulajdonosi szerepe erősödik fel. A fő kérdés az lesz, hogyan marad családi irányítás alatt a cég, miközben a napi operatív vezetést külső vezető végzi.
A család tulajdonosként marad jelen. Ebben az esetben a következő generációnak tulajdonosi gondolkodást, pénzügyi értést, döntési fegyelmet és családi együttműködést kell tanulnia.
A cég későbbi értékesítése is szóba kerülhet. Ez felelős tulajdonosi döntés lehet olyan helyzetben, amikor a családon belüli vezetői megoldás, a működési realitás vagy a vagyon védelme más irányt kíván.
Az utódlási célból visszafelé levezethető, milyen tulajdonosi, vezetői, családi és jogi-adózási útvonalat kell felépíteni ahhoz, hogy a család elérje a kívánt állapotot.
A családnak a cég valós teherbírásával is szembe kell néznie
A közös családi jövőkép akkor használható, ha a cég valóságához kapcsolódik. Egy család sok mindent szerethetne: több családtagot eltartani, magas osztalékot fizetni, növekedni, beruházni, vezetői pozíciót adni a gyerekeknek, biztonságot teremteni a szenior generációnak, és közben megőrizni a régi családi légkört.
A cégnek azonban mindezt gazdaságilag is el kell bírnia.
Ezért az első fejezetnek a családi szándékok mellett a cég üzleti realitásait is vizsgálnia kell. Én itt tartom különösen fontosnak, hogy a család a cég méretét, nyereségességét, vezetői kapacitását, piaci helyzetét és szervezeti érettségét egyaránt számba vegye. Egy 8 fős cég más családi egzisztenciát bír el, mint egy 40 fős vállalkozás. Az alapító személyére épülő szervezet is más utódlási tervet igényel, mint a vezetői réteggel működő cég. Ezen a ponton válik el a megvalósítható jövőkép a puszta vágytól.
Ha a család több háztartásnak akar biztonságot adni, akkor a cégnek több jövedelmet, nagyobb stabilitást vagy erősebb vagyongyarapító képességet kell felmutatnia. Ha a következő generáció vezetői szerepet akar, akkor kell hozzá felkészültség, szervezeti elfogadottság és döntési helyzet. Ha a család tulajdonosként akar megmaradni, akkor kell tulajdonosi döntési rend, pénzügyi átláthatóság és kontroll; és legfőképpen olyan családtagok, akik értik, hogy a tulajdonosi működés is munka.
A realitásvizsgálat szempontjait a családi cég jövőképe és a megvalósíthatóság próbája című bejegyzés mutatja be részletesebben.
Az utódlási célban a szenior generáció további szerepét is ki kell mondani
Az utódlási cél az átadó és az átvevő generáció későbbi szerepét is tartalmazza. Az alapító vagy a szenior családtag gyakran egyszerre tulajdonos, vezető, családfő, döntőbíró, a cég arca, valamint személyes garancia az ügyfelek és a kulcsmunkatársak számára. Amikor hátralép, egyszerre több szerep mozdul meg.
Azt javaslom, hogy már az első fejezetben nevezzék meg a szenior generáció következő szerepét. Teljesen kilép a napi működésből, tulajdonosként marad, mentori feladatot vállal, vagy stratégiai és igazgatósági kérdésekben segíti az új vezetést? Bizonyos ügyfeleket és kulcsembereket még egy ideig ő kísér? Ezeket a lehetőségeket az utódlási cél részeként, időben kell tisztázni.
A szenior generáció pénzügyi biztonsága is ide tartozik. Ha az alapító életszínvonala, családi biztonsága és vagyoni helyzete továbbra is teljesen a cég napi működésétől függ, az elengedés sokkal nehezebb lesz. Ilyenkor az utódlási célhoz vezetői, pénzügyi és tulajdonosi megoldás is kell.
A vezetői átadás pénzügyi feltételeit az a szenior generáció pénzügyi biztonsága és az elengedés című bejegyzés tárgyalja részletesebben.
Az átvevő generáció saját szándéka is része az utódlási célnak
A családi cég továbbvitelét az átadó és az átvevő generáció közös valósága alapján lehet megtervezni: mindkét fél lehetőségeit, körülményeit és kapacitását figyelembe kell venni. A következő generációnak saját szándéka, életútja és terhelhetősége van.
Van, aki vezető akar lenni.
Van, aki tulajdonosként kapcsolódna.
Van, aki szereti a családi céget, de saját szakmai pályán mozog.
Van, aki később kapcsolódna be.
Van, aki családtagként fontos szerepet vállalna a családi irányításban, miközben operatív munkát más pályán végez.
Ezeket a különbségeket az utódlási cél megfogalmazásakor kezelni kell.
Szakmai tapasztalatom szerint egy jól átgondolt utódlási cél többféle családtagi kapcsolódást is elbír. Tisztázza, ki milyen módon akar és tud kapcsolódni a céghez. Egy családtag tulajdonosi vagy ügyvezetői szerep nélkül is értékes lehet. Fontos családi integrátor maradhat úgy is, hogy más vezeti a céget. A saját útját kereső következő generációs családtag pedig később vállalhat jelentős szerepet.
A következő generáció szándéka gyakorlati kérdés. Ez határozza meg, hogy a család milyen utódlási pályát tud reálisan felépíteni.
A különböző életutak és a családi cég kapcsolatáról a következő generáció önálló életútja és a családi cég kapcsolata című írásban foglalkozom részletesebben.
A közös családi jövőképet időről időre vissza kell nézni
A családi cég és maga a család is folyamatosan változik: a gyerekek felnőnek, a szenior generáció idősödik, a vállalkozás új méretbe lép, a piac átalakul, és új családi ágak vagy tulajdonosi igények jelennek meg. Ami öt éve jó iránynak tűnt, később pontosításra szorulhat. A generációváltás 10–15 éves folyamat is lehet, ezért természetes, hogy az előre elkészített utódlási tervet időnként naprakésszé kell tenni. Működés közben derül ki, mely feltételezések állják ki a valóság próbáját.
Én iránytűként gondolok az első fejezetre: olyan iránykijelölésként, amelyhez a család újra és újra vissza tud térni. Ha az utód fejlődése másként alakul, a testvérek közös működése nehezebbnek bizonyul, a cég növekedése új vezetési rendszert kíván, vagy a szenior generáció pénzügyi helyzete más megoldást tesz szükségessé, az utódlási cél pontosítható.
A gyenge terv gyakran abból születik, hogy a család túl korán kimond valamit, majd éveken át mereven ragaszkodik hozzá a cég, az utód vagy a családi rendszer jelzései ellenére. A jó utódlási terv megtartja az irányt, ugyanakkor elég rugalmas ahhoz, hogy a tapasztalatokat beépítse.
Mit érdemes tehát tisztázni az első fejezetben?
Az első fejezet akkor hasznos, ha a család közösen végigbeszél néhány alapvető kérdést:
Mit akarunk a céggel a következő 5–10 évben?
Családi kézben akarjuk tartani?
Ki lehet vezető? Ki akar vezető lenni?
Ki lesz tulajdonos?
A család milyen szerepet szán a cégnek a vagyonban?
Milyen életszínvonalat várunk a cégtől?
A cég képes ezt kitermelni?
A szenior generáció meddig és milyen formában marad jelen?
A következő generáció mit akar vállalni?
Több utód, egy utód vagy külső vezetői megoldás felé haladunk? stb.
Ezek a kérdések alkotják az utódlási terv első munkacsomagját.
A családnak először a fő irányt kell tisztáznia. Ebből épül fel a későbbi fejezetek logikája: a jövőbeni tulajdonosi struktúra és kontroll, a vezetői utódlás és szervezeti átmenetek, az utódgeneráció felkészítése, a családi irányítási rendszer átmenete, valamint a jogi, adózási és pénzügyi transzfer.
Az utódlási terv fejezetei:
Utódlási terv 1/6: Közös családi jövőkép és utódlási cél
Utódlási terv 2/6: Jövőbeni tulajdonosi struktúra és kontroll
Utódlási terv 3/6: Vezetői utódlás és szervezeti átmenetek
Utódlási terv 4/6: Az utódgeneráció felkészítése
Utódlási terv 5/6: Családi irányítási rendszer átmenete
Utódlási terv 6/6: Jogi, adózási és pénzügyi transzfer
Összefoglaló
A közös családi jövőkép és az utódlási cél adja az utódlási terv iránytűjét. Ebben a fejezetben válik világossá, milyen családi-céges jövőt akar a család, milyen szerepet szán a vállalkozásnak, kihez kerülhet a vezetés, hogyan alakulhat a tulajdonosi kontroll, és mit vállalhat a következő generáció. Én akkor tekintem ezt a fejezetet késznek, ha a család nemcsak a kívánt végállapotot tudja megnevezni, hanem a hozzá vezető fő döntési pályát is vállalja. Ez az alap tartja össze az utódlási terv következő öt fejezetét, és ehhez lehet visszatérni akkor is, amikor a család vagy a cég helyzete változik.
Blog
Stratégiai kérdések családi cégeknél
Az alábbi írások az utódlás, a generációváltás és a családi irányítás gyakorlati kérdéseit dolgozzák fel. Olyan visszatérő döntési helyzeteket, amelyek a családi cégek hosszú távú működését, fejlődését és generációkon átívelő fennmaradását befolyásolják.




