Családi alkotmány fejezetei 2/12: családi hitvallás és értékrendszer
A Családi Alkotmány hitvallás és értékrendszer fejezete azt tisztázza, miért fontos a családi cég a család számára. Közös jövőkép, családi értékek, tulajdonosi szándék és generációkon átívelő felelősség.
Dátum:
Kategória:
A családi alkotmány tartalma


Családi alkotmány fejezetei 2/12: családi hitvallás és értékrendszer
A Családi Alkotmány hitvallás és értékrendszer fejezete azt tisztázza, miért fontos a családi cég a család számára. Közös jövőkép, családi értékek, tulajdonosi szándék és generációkon átívelő felelősség.
Dátum:
Kategória
A családi alkotmány tartalma

A családi alkotmány második fejezetének feladata meglátásom szerint az, hogy a család saját szavaival megfogalmazza, miért akar közösen vállalkozni, és mit jelent számára a családi cég. A hitvallás akkor használható, ha általános értéklista helyett őszinte, vállalható állításokat tartalmaz.
Ez azért fontos, mert egy családi cégben a tulajdon nem csak vagyoni kérdés. Sokszor benne van az alapító története, a család egzisztenciája, a következő generáció lehetősége, a közös név, a családi identitás és a hosszú távú felelősség is. Ha ezek nincsenek kimondva, a későbbi döntések könnyen puszta pénzügyi vagy személyes vitává szűkülnek.
A családi alkotmány egészének fejezeteiről ebben az áttekintő cikkben írok részletesebben: Mit tartalmaz egy családi alkotmány? Ez a cikk a második fejezetet, a családi hitvallást és értékrendszert bontja ki.
Mit jelent a családi hitvallás?
Számomra a családi hitvallás lényege annak közös megfogalmazása, hogy miért fontos a cég a család számára, milyen jövőt képzel el vele, és mit hajlandó ezért vállalni. Az ünnepélyes hangnál fontosabb, hogy a családtagok saját gondolataikat és vállalásaikat ismerjék fel benne.
Egy család számára a cég lehet megélhetési alap, közös örökség, növekedési lehetőség, szakmai büszkeség vagy a következő generáció számára megnyíló pálya. Ezek között nagy különbség van. Más döntések következnek abból, ha a család hosszú távon meg akarja tartani a céget, és más abból, ha elsősorban vagyoni értékként tekint rá.
Milyen értékeket érdemes rögzíteni?
Az alábbi lista gondolkodási mankót ad ahhoz, hogy a család saját maga, közösen határozza meg, mit jelentenek számára az egyes értékek a mindennapi működésben. A fogalmak akkor válnak használhatóvá, ha a család a saját döntéseihez, viselkedési elvárásaihoz és tulajdonosi felelősségéhez kapcsolja őket.
A beszélgetésben érdemes tisztázni például, hogy az adott érték a hosszú távú folytonosságot vagy a rövid távú eredményt helyezi-e előtérbe, a családtagokra ugyanazt vagy szigorúbb mércét alkalmaznak-e, mint a nem családtag vezetőkre és munkatársakra, illetve milyen helyzetekben várnak el a családtagoktól magasabb szintű felelősséget és példamutatást. A közösen kialakított meghatározások teszik világossá, hogy az értékekből milyen konkrét döntési és viselkedési szabályok következnek.
Tulajdonosi felelősség: a jelenlegi tulajdonosok a vállalkozást és a vagyont a következő generációk, valamint a többi érintett érdekeit is figyelembe véve kezelik.
Hosszú távú szemlélet: a döntések a pillanatnyi előny mellett a cég, a család és a tulajdonosi közösség több generáción átívelő működőképességét is szolgálják.
Méltányosság: a család nem automatikus egyenlőséget, hanem a szerepekhez, szükségletekhez, teljesítményhez és vállalt felelősséghez igazodó igazságosságot keres.
Teljesítményelv: a munkakört, a vezetői megbízást és a javadalmazást szakmai alkalmassághoz, tényleges hozzájáruláshoz és számonkérhető eredményhez köti.
Elszámoltathatóság: minden családi, tulajdonosi és vezetői szerephez világos mandátum, döntési jog és vállalható következmény tartozik.
Átláthatóság: az érintettek ismerik a döntési szabályokat, és a szerepükhöz szükséges tulajdonosi vagy céges információhoz kiszámítható módon hozzáférnek.
Bizalom: a családtagok megtartott vállalásokkal, őszinte kommunikációval és következetes eljárásokkal teszik megbízhatóvá az együttműködést.
Tisztelet: a család a nézetkülönbségek mellett is elismeri az érintettek méltóságát, legitim érdekeit, tudását és eltérő szerepeit.
Lojalitás a közösséghez: a családtagok védik a közösen elfogadott döntéseket és a család jó hírét, miközben a lojalitás nem követel hallgatást vagy feltétlen engedelmességet.
Diszkréció: az érzékeny családi és céges információ csak az arra jogosult körben, a közösen meghatározott szabályok szerint osztható meg.
Vállalkozói szellem és megújulás: a család támogatja a kezdeményezést, a tanulást és a felelős kockázatvállalást, hogy a cég generációváltás után is fejlődni tudjon.
Pénzügyi fegyelem és mértékletesség: az osztalék, a családi fogyasztás és az egyéni igények nem gyengíthetik indokolatlanul a cég vagy a közös vagyon hosszú távú erejét.
A családi értékek tehát döntési mércét adnak a családtagok foglalkoztatásához, az osztalékhoz, az utódláshoz, az információ megosztáshoz és a konfliktuskezeléshez. Változás, válság vagy nézeteltérés idején ezek segítenek összevetni a lehetséges döntéseket azzal, amit a család korábban fontosnak és helyesnek tekintett.
Közös családi jövőkép
A családi jövőkép a „maradjon családi kézben” szándékán túl azt is rögzíti, milyen céget kíván fenntartani a család, milyen tulajdonosi szerepet vállal, és hogyan döntene akkor, ha a családi kontroll és az üzleti lehetőségek között kell választania.
A családnak közösen kell eldöntenie, hogy növekedő vagy inkább stabil, kiszámítható céget kíván-e fenntartani, munkalehetőséget akar-e biztosítani a családtagoknak, vagy professzionális menedzsmenttel működő tulajdonosi vállalkozást épít. Ugyanilyen lényeges, hogy milyen mértékben finanszírozza a cég a családtagok életstílusát és életszínvonalát, hogyan dolgoznak együtt a családtagok, és a családi kontroll vagy a gyorsabb növekedés élvez-e elsőbbséget. A jövőképnek arra is választ kell adnia, hogy a család nyitott-e külső vezetőre, befektetőre vagy későbbi részleges értékesítésre.
Ezek összetett kérdések. Ha a család nem beszél róluk, minden nagyobb döntésnél újra előkerülnek, sokkal nagyobb nyomás alatt.
Néhány kezdő kérdés
Egy első körös közös gondolkodáshoz az alábbi kérdések adhatnak vázat. Ha minden családtag elkezdi a maga részéről megválaszolni ezeket a kérdéseket, relatíve hamar körvonalazhatóak a közös pontok:
Miért fontos számunkra ez a családi cég?
Mit szeretnénk megőrizni az alapítói történetből?
Hosszú távon családi kézben akarjuk-e tartani a céget?
Milyen értékeket várunk el családtagként a céges működésben?
Mit jelent nálunk a korrekt viselkedés családtagként, tulajdonosként és vezetőként?
Szeretnénk-e, hogy a cég munkalehetőséget adjon családtagoknak?
Mennyire finanszírozza a cég a családtagok életstílusát és életszínvonalát?
Hogyan szeretnénk együtt dolgozni családtagként?
Milyen jövőt szeretnénk a következő generációnak a családi cég mellett?
Szakmai véleményem szerint az első beszélgetések akkor értékesek, ha a család komolyan és közösen kezdi értelmezni ezeket a kérdéseket. Ezzel már túl is lép a cég napi működésén, és arról gondolkodik, milyen tulajdonosi közösséggé kíván válni.
A családi alkotmány fejezetei:
Családi alkotmány fejezetei 1/12: Alapvetés
Családi alkotmány fejezetei 2/12: családi hitvallás és értékrendszer
Családi alkotmány fejezetei 3/12: tulajdonosi szerkezet és családi kontroll
Családi alkotmány fejezetei 4/12: döntéshozatal és családi irányítás
Családi alkotmány fejezetei 5/12: családtagok munkavállalása és vezetői szerepe
Családi alkotmány fejezetei 6/12: javadalmazás, osztalék és családi juttatások
Családi alkotmány fejezetei 7/12: utódlás és az utódgeneráció felkészítése
Családi alkotmány fejezetei 8/12: információvédelem és családi kommunikáció
Családi alkotmány fejezetei 9/12: családi vagyon- és tulajdontranszfer
Családi alkotmány fejezetei 10/12: Válságkezelés
Családi alkotmány fejezetei 11/12: konfliktuskezelés és vitarendezés
Családi alkotmány fejezetei 12/12: hatálybalépés, felülvizsgálat és módosítás
FONTOS: A családi vagyon, a céges tulajdon, az öröklés, a házassági vagyonjogi kérdések, az adózás és a befektetések kezelése a családi alkotmány azon területei, ahol nélkülözhetetlen az adott szakterületen jártas szakértő jogász, adószakértő, könyvelő, könyvvizsgáló vagy befektetési szakember bevonása. E szakemberek munkája nemcsak a családi alkotmány egyes vagyoni vonatkozású részeinek logikai és szerkezeti felépítésében, illetve pontos megfogalmazásában lehet szükséges, hanem a kapcsolódó külön jogi dokumentumok, szerződések és megállapodások előkészítésében és létrehozásában is.
A családi alkotmány második fejezetének feladata meglátásom szerint az, hogy a család saját szavaival megfogalmazza, miért akar közösen vállalkozni, és mit jelent számára a családi cég. A hitvallás akkor használható, ha általános értéklista helyett őszinte, vállalható állításokat tartalmaz.
Ez azért fontos, mert egy családi cégben a tulajdon nem csak vagyoni kérdés. Sokszor benne van az alapító története, a család egzisztenciája, a következő generáció lehetősége, a közös név, a családi identitás és a hosszú távú felelősség is. Ha ezek nincsenek kimondva, a későbbi döntések könnyen puszta pénzügyi vagy személyes vitává szűkülnek.
A családi alkotmány egészének fejezeteiről ebben az áttekintő cikkben írok részletesebben: Mit tartalmaz egy családi alkotmány? Ez a cikk a második fejezetet, a családi hitvallást és értékrendszert bontja ki.
Mit jelent a családi hitvallás?
Számomra a családi hitvallás lényege annak közös megfogalmazása, hogy miért fontos a cég a család számára, milyen jövőt képzel el vele, és mit hajlandó ezért vállalni. Az ünnepélyes hangnál fontosabb, hogy a családtagok saját gondolataikat és vállalásaikat ismerjék fel benne.
Egy család számára a cég lehet megélhetési alap, közös örökség, növekedési lehetőség, szakmai büszkeség vagy a következő generáció számára megnyíló pálya. Ezek között nagy különbség van. Más döntések következnek abból, ha a család hosszú távon meg akarja tartani a céget, és más abból, ha elsősorban vagyoni értékként tekint rá.
Milyen értékeket érdemes rögzíteni?
Az alábbi lista gondolkodási mankót ad ahhoz, hogy a család saját maga, közösen határozza meg, mit jelentenek számára az egyes értékek a mindennapi működésben. A fogalmak akkor válnak használhatóvá, ha a család a saját döntéseihez, viselkedési elvárásaihoz és tulajdonosi felelősségéhez kapcsolja őket.
A beszélgetésben érdemes tisztázni például, hogy az adott érték a hosszú távú folytonosságot vagy a rövid távú eredményt helyezi-e előtérbe, a családtagokra ugyanazt vagy szigorúbb mércét alkalmaznak-e, mint a nem családtag vezetőkre és munkatársakra, illetve milyen helyzetekben várnak el a családtagoktól magasabb szintű felelősséget és példamutatást. A közösen kialakított meghatározások teszik világossá, hogy az értékekből milyen konkrét döntési és viselkedési szabályok következnek.
Tulajdonosi felelősség: a jelenlegi tulajdonosok a vállalkozást és a vagyont a következő generációk, valamint a többi érintett érdekeit is figyelembe véve kezelik.
Hosszú távú szemlélet: a döntések a pillanatnyi előny mellett a cég, a család és a tulajdonosi közösség több generáción átívelő működőképességét is szolgálják.
Méltányosság: a család nem automatikus egyenlőséget, hanem a szerepekhez, szükségletekhez, teljesítményhez és vállalt felelősséghez igazodó igazságosságot keres.
Teljesítményelv: a munkakört, a vezetői megbízást és a javadalmazást szakmai alkalmassághoz, tényleges hozzájáruláshoz és számonkérhető eredményhez köti.
Elszámoltathatóság: minden családi, tulajdonosi és vezetői szerephez világos mandátum, döntési jog és vállalható következmény tartozik.
Átláthatóság: az érintettek ismerik a döntési szabályokat, és a szerepükhöz szükséges tulajdonosi vagy céges információhoz kiszámítható módon hozzáférnek.
Bizalom: a családtagok megtartott vállalásokkal, őszinte kommunikációval és következetes eljárásokkal teszik megbízhatóvá az együttműködést.
Tisztelet: a család a nézetkülönbségek mellett is elismeri az érintettek méltóságát, legitim érdekeit, tudását és eltérő szerepeit.
Lojalitás a közösséghez: a családtagok védik a közösen elfogadott döntéseket és a család jó hírét, miközben a lojalitás nem követel hallgatást vagy feltétlen engedelmességet.
Diszkréció: az érzékeny családi és céges információ csak az arra jogosult körben, a közösen meghatározott szabályok szerint osztható meg.
Vállalkozói szellem és megújulás: a család támogatja a kezdeményezést, a tanulást és a felelős kockázatvállalást, hogy a cég generációváltás után is fejlődni tudjon.
Pénzügyi fegyelem és mértékletesség: az osztalék, a családi fogyasztás és az egyéni igények nem gyengíthetik indokolatlanul a cég vagy a közös vagyon hosszú távú erejét.
A családi értékek tehát döntési mércét adnak a családtagok foglalkoztatásához, az osztalékhoz, az utódláshoz, az információ megosztáshoz és a konfliktuskezeléshez. Változás, válság vagy nézeteltérés idején ezek segítenek összevetni a lehetséges döntéseket azzal, amit a család korábban fontosnak és helyesnek tekintett.
Közös családi jövőkép
A családi jövőkép a „maradjon családi kézben” szándékán túl azt is rögzíti, milyen céget kíván fenntartani a család, milyen tulajdonosi szerepet vállal, és hogyan döntene akkor, ha a családi kontroll és az üzleti lehetőségek között kell választania.
A családnak közösen kell eldöntenie, hogy növekedő vagy inkább stabil, kiszámítható céget kíván-e fenntartani, munkalehetőséget akar-e biztosítani a családtagoknak, vagy professzionális menedzsmenttel működő tulajdonosi vállalkozást épít. Ugyanilyen lényeges, hogy milyen mértékben finanszírozza a cég a családtagok életstílusát és életszínvonalát, hogyan dolgoznak együtt a családtagok, és a családi kontroll vagy a gyorsabb növekedés élvez-e elsőbbséget. A jövőképnek arra is választ kell adnia, hogy a család nyitott-e külső vezetőre, befektetőre vagy későbbi részleges értékesítésre.
Ezek összetett kérdések. Ha a család nem beszél róluk, minden nagyobb döntésnél újra előkerülnek, sokkal nagyobb nyomás alatt.
Néhány kezdő kérdés
Egy első körös közös gondolkodáshoz az alábbi kérdések adhatnak vázat. Ha minden családtag elkezdi a maga részéről megválaszolni ezeket a kérdéseket, relatíve hamar körvonalazhatóak a közös pontok:
Miért fontos számunkra ez a családi cég?
Mit szeretnénk megőrizni az alapítói történetből?
Hosszú távon családi kézben akarjuk-e tartani a céget?
Milyen értékeket várunk el családtagként a céges működésben?
Mit jelent nálunk a korrekt viselkedés családtagként, tulajdonosként és vezetőként?
Szeretnénk-e, hogy a cég munkalehetőséget adjon családtagoknak?
Mennyire finanszírozza a cég a családtagok életstílusát és életszínvonalát?
Hogyan szeretnénk együtt dolgozni családtagként?
Milyen jövőt szeretnénk a következő generációnak a családi cég mellett?
Szakmai véleményem szerint az első beszélgetések akkor értékesek, ha a család komolyan és közösen kezdi értelmezni ezeket a kérdéseket. Ezzel már túl is lép a cég napi működésén, és arról gondolkodik, milyen tulajdonosi közösséggé kíván válni.
A családi alkotmány fejezetei:
Családi alkotmány fejezetei 1/12: Alapvetés
Családi alkotmány fejezetei 2/12: családi hitvallás és értékrendszer
Családi alkotmány fejezetei 3/12: tulajdonosi szerkezet és családi kontroll
Családi alkotmány fejezetei 4/12: döntéshozatal és családi irányítás
Családi alkotmány fejezetei 5/12: családtagok munkavállalása és vezetői szerepe
Családi alkotmány fejezetei 6/12: javadalmazás, osztalék és családi juttatások
Családi alkotmány fejezetei 7/12: utódlás és az utódgeneráció felkészítése
Családi alkotmány fejezetei 8/12: információvédelem és családi kommunikáció
Családi alkotmány fejezetei 9/12: családi vagyon- és tulajdontranszfer
Családi alkotmány fejezetei 10/12: Válságkezelés
Családi alkotmány fejezetei 11/12: konfliktuskezelés és vitarendezés
Családi alkotmány fejezetei 12/12: hatálybalépés, felülvizsgálat és módosítás
FONTOS: A családi vagyon, a céges tulajdon, az öröklés, a házassági vagyonjogi kérdések, az adózás és a befektetések kezelése a családi alkotmány azon területei, ahol nélkülözhetetlen az adott szakterületen jártas szakértő jogász, adószakértő, könyvelő, könyvvizsgáló vagy befektetési szakember bevonása. E szakemberek munkája nemcsak a családi alkotmány egyes vagyoni vonatkozású részeinek logikai és szerkezeti felépítésében, illetve pontos megfogalmazásában lehet szükséges, hanem a kapcsolódó külön jogi dokumentumok, szerződések és megállapodások előkészítésében és létrehozásában is.
Összefoglaló
A családi hitvallás és értékrendszer közös nyelvet ad ahhoz, hogy a család megfogalmazza a céghez fűződő kapcsolatát, a követni kívánt értékeket és a közös jövő irányát. Ezek az elvek teszik értelmezhetővé a későbbi tulajdonosi, vezetési, pénzügyi és utódlási szabályokat. A fejezet akkor tölti be a szerepét, ha a család valós döntési helyzetekben is vissza tud nyúlni hozzá. A közösen rögzített hitvallás így gyakorlati mércét ad ahhoz, hogyan kívánnak együtt maradni, dönteni és felelős tulajdonosi közösségként működni.
Blog
Stratégiai kérdések családi cégeknél
Az alábbi írások az utódlás, a generációváltás és a családi irányítás gyakorlati kérdéseit dolgozzák fel. Olyan visszatérő döntési helyzeteket, amelyek a családi cégek hosszú távú működését, fejlődését és generációkon átívelő fennmaradását befolyásolják.




