A családi alkotmány első fejezete azt tisztázza, hogy kikről és miről szól a dokumentum. Ez elsőre technikai résznek tűnhet, pedig nagyon is gyakorlati kérdés. Ha a család nem mondja ki az elején, hogy pontosan kik tartoznak az alkotmány hatálya alá, mely cégek érintettek, és mire terjed ki a közös megállapodás, akkor a későbbi fejezetek bizonytalan alapra kerülnek.

A családi alkotmány egészének fejezeteiről ebben az áttekintő cikkben írok részletesebben: Mit tartalmaz egy családi alkotmány?. Ez a cikk már az első konkrét fejezetről szól: az alapvetésről.

Kik tartoznak az alkotmány hatálya alá?

Egy családi cégben nem mindig egyértelmű, hogy ki milyen minőségben érintett. Van, aki a cégben dolgozik. Van, aki tulajdonos. Van, aki később lehet tulajdonos. És van olyan családtag is, aki nem vesz részt a működésben, de az életére vagy egzisztenciájára mégis hatással van a cég.

Ezért az alapvetésben érdemes tisztázni, kik az alkotmány aláírói, kiket tekint a dokumentum családtagnak, és van-e különbség családtag, rokon, tulajdonos és cégben dolgozó családtag között. Nem azért, hogy a család kizárjon embereket. Hanem azért, hogy később ne legyen vita arról, ki milyen szerepben van jelen.

Mely családi ágakról van szó?

Ha több testvér, több családi ág vagy több generáció érintett, ezt különösen fontos kimondani. Egy alapító számára a „család” sokszor még egyetlen, jól átlátható egység. A következő generációban viszont már eltérő élethelyzetek, eltérő tulajdoni arányok és eltérő céges szerepek jelenhetnek meg.

Az alapvetésben ezért érdemes rögzíteni, mely családi ágak tartoznak az alkotmányhoz, melyik ág vesz részt aktívan a cég működésében, és kik azok, akik tulajdonosként vagy jövőbeli tulajdonosként érintettek lehetnek. Ez később a döntéshozatal, információmegosztás és utódlás szempontjából is fontos lesz.

Mely cégekre és vagyoni elemekre vonatkozik?

Sok családi cég nem egyetlen jogi személyből áll. Lehet működő társaság, ingatlanos cég, vagyonkezelő cég, holding vagy más, a család tulajdonában álló vállalkozás. Az alapvetés feladata, hogy kijelölje, mely cégek tartoznak a családi alkotmány körébe.

Ugyanilyen fontos annak kimondása is, hogy az alkotmány mire nem vonatkozik. A családi alkotmány nem a családtagok teljes magánéletét és magánvagyonát szabályozza. Azokra a kérdésekre vonatkozik, ahol a családi kapcsolat, a céges tulajdon és a közös felelősség találkozik.

Néhány kezdő kérdés

Egy első körös közös gondolkodáshoz elég néhány egyszerű kérdés:

• Kik írják alá a családi alkotmányt?

• Kik azok, akikre a cég működése közvetlen hatással van?

• Mely cégekre vonatkozik a dokumentum?

• Vannak-e olyan vagyoni elemek, amelyek nem tartoznak az alkotmány hatálya alá?

• Ki csatlakozhat később az alkotmányhoz?

Ezekre nem kell elsőre tökéletes választ adni. De ha a család ezekről elkezd gondolkodni, már pontosabban fogja látni, hogy mit jelent számára a családi cég mint közös ügy.