Családi alkotmány fejezetei 4/12: döntéshozatal és családi irányítás
A Családi Alkotmány Döntéshozatal és családi irányítás fejezete azt tisztázza, hol és hogyan dönt a család a családi cég ügyeiről. Családi fórum, tulajdonosi döntések, ügyvezetés, operatív felelősség és szerepek szétválasztása.
Dátum:
Kategória:
A családi alkotmány tartalma


Családi alkotmány fejezetei 4/12: döntéshozatal és családi irányítás
A Családi Alkotmány Döntéshozatal és családi irányítás fejezete azt tisztázza, hol és hogyan dönt a család a családi cég ügyeiről. Családi fórum, tulajdonosi döntések, ügyvezetés, operatív felelősség és szerepek szétválasztása.
Dátum:
Kategória
A családi alkotmány tartalma

A családi alkotmány negyedik fejezete a családi, tulajdonosi és vállalati döntések rendjét választja szét. Meghatározza, mely kérdés melyik fórumhoz tartozik, ki jogosult dönteni, és hogyan kapcsolódik egymáshoz a család, a tulajdonosi kör, az ügyvezetés és a menedzsment.
A tapasztalatom az, hogy a tisztázatlan szerepek gyorsan működési zavart okoznak: a céges nézetkülönbség családi sérelemmé, a családi kérés operatív utasítássá, a tulajdonosi vita pedig személyes konfliktussá válhat. A családi irányítás feladata ezért a megfelelő döntés megfelelő fórumhoz rendelése és a szerepekből fakadó felelősség láthatóvá tétele.
A családi alkotmány egészének fejezeteiről ebben az áttekintő cikkben írok részletesebben: Mit tartalmaz egy családi alkotmány? Ez a cikk a negyedik fejezetet, a döntéshozatalt és a családi irányítást bontja ki.
Miért kell külön beszélni a döntéshozatalról?
Ugyanaz az ember egyszerre lehet szülő, testvér vagy gyermek, miközben tulajdonosként, ügyvezetőként, munkavállalóként vagy lehetséges utódként is jelen van a cégben. Én itt abból indulok ki, hogy minden szerephez eltérő jog, felelősség és legitim elvárás tartozik; a döntési rendnek ezt a különbséget kell követnie.
Az, hogy egy családtag dolgozhat-e a cégben; az, hogy tulajdonosként milyen információt kap; az, hogy ügyvezetőként miről dönthet; és az, hogy családtagként milyen beleszólása van a család hosszú távú jövőképébe: négy külön kérdés. A döntési rendnek ezeket a szerepeket és jogosultságokat külön kell kezelnie.
Ha ez nincs tisztázva, akkor a családtagok könnyen más szerepből beszélnek ugyanarról a témáról. Ettől a döntések lassúak, sérülékenyek és személyessé válnak.
Mi tartozik a családi fórumra?
Fontos az elején tisztázni, hogy a családi fórum nem második ügyvezetés: nem a család napi operatív céges ügyeit irányítja, hanem hidat képez és azoknak a kérdéseknek ad rendezett helyet, amelyek a családot mint családot érintik a cég körül. Két lehetséges formája a családi közgyűlés és a családi tanács.
Ilyen kérdés lehet a következő generáció bevonása, a családtagok céges szerepvállalása, a családi értékek, az információmegosztás, a tulajdonosi felkészítés, a családi konfliktusok vagy a hosszú távú családi célok megbeszélése. A családi közgyűlés a szélesebb családi kör évente egy-két alkalommal összeülő, informálisabb tájékoztatási és kapcsolódási fóruma: közös képet ad a cég helyzetéről és jövőjéről. A családi tanács ezzel szemben szűkebb, rendszeresen működő munkafórum, amely bizalmas családi ügyeket készít elő, és mandátumán belül dönthet. A közgyűlés bevon, a tanács ügyeket dolgoz fel; egyik sem veszi át az ügyvezetés vagy a formális tulajdonosi döntéshozatal szerepét.
Mi marad az ügyvezetés és a menedzsment feladata?
A családi alkotmányban érdemes rögzíteni, hogy a napi cégvezetés az ügyvezetés és a menedzsment felelőssége. Ide tartozik a stratégiai döntések előkészítése, az operatív működés, a munkatársak irányítása, a pénzügyi döntések, az ügyfélkapcsolatok, a fejlesztések, a beruházások és a végrehajtás.
Az én értelmezésemben a családi irányítás akkor kiegyensúlyozott, ha a család nem vesz át operatív jogköröket, az ügyvezetés pedig nem kezeli pusztán üzleti problémaként a legitim családi és tulajdonosi kérdéseket. Ehhez világos határ kell a családi, tulajdonosi, ügyvezetői és menedzsmentfeladatok között.
Hogyan születnek a közös döntések?
Én a döntési rendnél először az alapelveket tisztáznám, és csak ezután mennék bele a részletszabályokba. Mely ügyek kívánnak családi egyeztetést, mikor elegendő a többségi döntés, mihez szükséges egyhangúság, ki hívhatja össze a fórumot, és ki felel a napirend előkészítéséért és a beszélgetés vezetéséért?
Ezek a technikai részletek valójában a családi erőviszonyokat teszik kezelhetővé. Döntési rend nélkül könnyen a legerősebb hang, a legaktívabb családtag vagy az alapító személyes tekintélye dönt. Ez működhet egyetlen irányító mellett, generációváltáskor, több tulajdonosnál vagy több családi ágnál azonban már kiszámíthatatlan. Ebből számomra az következik, hogy a fórum és az eljárás a méltányosságot is védi.
Néhány kezdő kérdés
Egy első körös közös gondolkodáshoz az alábbi kérdéseket lehet segítségül hívni:
Milyen családi ügyekről kell közösen beszélnünk?
Mi tartozzon a családi fórumra, és mi ne?
Mely döntések tartoznak a tulajdonosokra?
Mely döntések tartoznak az ügyvezetésre és a menedzsmentre?
Ki hívhat össze családi egyeztetést?
Milyen kérdésekben kell közös családi álláspont?
Hogyan akadályozzuk meg, hogy családi sérelmek operatív céges döntésekbe keveredjenek?
A kezdő kérdések megválaszolásával a család láthatóvá teszi, mely döntések tartoznak közös mérlegelésre, és melyek maradnak az adott szerep felelősségi körében. Így a fontos ügyek kevésbé függenek informális alkuktól, pillanatnyi erőviszonyoktól vagy attól, ki szólal meg a leghangosabban.
A családi alkotmány fejezetei:
Családi alkotmány fejezetei 1/12: Alapvetés
Családi alkotmány fejezetei 2/12: családi hitvallás és értékrendszer
Családi alkotmány fejezetei 3/12: tulajdonosi szerkezet és családi kontroll
Családi alkotmány fejezetei 4/12: döntéshozatal és családi irányítás
Családi alkotmány fejezetei 5/12: családtagok munkavállalása és vezetői szerepe
Családi alkotmány fejezetei 6/12: javadalmazás, osztalék és családi juttatások
Családi alkotmány fejezetei 7/12: utódlás és az utódgeneráció felkészítése
Családi alkotmány fejezetei 8/12: információvédelem és családi kommunikáció
Családi alkotmány fejezetei 9/12: családi vagyon- és tulajdontranszfer
Családi alkotmány fejezetei 10/12: Válságkezelés
Családi alkotmány fejezetei 11/12: konfliktuskezelés és vitarendezés
Családi alkotmány fejezetei 12/12: hatálybalépés, felülvizsgálat és módosítás
FONTOS: A családi vagyon, a céges tulajdon, az öröklés, a házassági vagyonjogi kérdések, az adózás és a befektetések kezelése a családi alkotmány azon területei, ahol nélkülözhetetlen az adott szakterületen jártas szakértő jogász, adószakértő, könyvelő, könyvvizsgáló vagy befektetési szakember bevonása. E szakemberek munkája nemcsak a családi alkotmány egyes vagyoni vonatkozású részeinek logikai és szerkezeti felépítésében, illetve pontos megfogalmazásában lehet szükséges, hanem a kapcsolódó külön jogi dokumentumok, szerződések és megállapodások előkészítésében és létrehozásában is.
A családi alkotmány negyedik fejezete a családi, tulajdonosi és vállalati döntések rendjét választja szét. Meghatározza, mely kérdés melyik fórumhoz tartozik, ki jogosult dönteni, és hogyan kapcsolódik egymáshoz a család, a tulajdonosi kör, az ügyvezetés és a menedzsment.
A tapasztalatom az, hogy a tisztázatlan szerepek gyorsan működési zavart okoznak: a céges nézetkülönbség családi sérelemmé, a családi kérés operatív utasítássá, a tulajdonosi vita pedig személyes konfliktussá válhat. A családi irányítás feladata ezért a megfelelő döntés megfelelő fórumhoz rendelése és a szerepekből fakadó felelősség láthatóvá tétele.
A családi alkotmány egészének fejezeteiről ebben az áttekintő cikkben írok részletesebben: Mit tartalmaz egy családi alkotmány? Ez a cikk a negyedik fejezetet, a döntéshozatalt és a családi irányítást bontja ki.
Miért kell külön beszélni a döntéshozatalról?
Ugyanaz az ember egyszerre lehet szülő, testvér vagy gyermek, miközben tulajdonosként, ügyvezetőként, munkavállalóként vagy lehetséges utódként is jelen van a cégben. Én itt abból indulok ki, hogy minden szerephez eltérő jog, felelősség és legitim elvárás tartozik; a döntési rendnek ezt a különbséget kell követnie.
Az, hogy egy családtag dolgozhat-e a cégben; az, hogy tulajdonosként milyen információt kap; az, hogy ügyvezetőként miről dönthet; és az, hogy családtagként milyen beleszólása van a család hosszú távú jövőképébe: négy külön kérdés. A döntési rendnek ezeket a szerepeket és jogosultságokat külön kell kezelnie.
Ha ez nincs tisztázva, akkor a családtagok könnyen más szerepből beszélnek ugyanarról a témáról. Ettől a döntések lassúak, sérülékenyek és személyessé válnak.
Mi tartozik a családi fórumra?
Fontos az elején tisztázni, hogy a családi fórum nem második ügyvezetés: nem a család napi operatív céges ügyeit irányítja, hanem hidat képez és azoknak a kérdéseknek ad rendezett helyet, amelyek a családot mint családot érintik a cég körül. Két lehetséges formája a családi közgyűlés és a családi tanács.
Ilyen kérdés lehet a következő generáció bevonása, a családtagok céges szerepvállalása, a családi értékek, az információmegosztás, a tulajdonosi felkészítés, a családi konfliktusok vagy a hosszú távú családi célok megbeszélése. A családi közgyűlés a szélesebb családi kör évente egy-két alkalommal összeülő, informálisabb tájékoztatási és kapcsolódási fóruma: közös képet ad a cég helyzetéről és jövőjéről. A családi tanács ezzel szemben szűkebb, rendszeresen működő munkafórum, amely bizalmas családi ügyeket készít elő, és mandátumán belül dönthet. A közgyűlés bevon, a tanács ügyeket dolgoz fel; egyik sem veszi át az ügyvezetés vagy a formális tulajdonosi döntéshozatal szerepét.
Mi marad az ügyvezetés és a menedzsment feladata?
A családi alkotmányban érdemes rögzíteni, hogy a napi cégvezetés az ügyvezetés és a menedzsment felelőssége. Ide tartozik a stratégiai döntések előkészítése, az operatív működés, a munkatársak irányítása, a pénzügyi döntések, az ügyfélkapcsolatok, a fejlesztések, a beruházások és a végrehajtás.
Az én értelmezésemben a családi irányítás akkor kiegyensúlyozott, ha a család nem vesz át operatív jogköröket, az ügyvezetés pedig nem kezeli pusztán üzleti problémaként a legitim családi és tulajdonosi kérdéseket. Ehhez világos határ kell a családi, tulajdonosi, ügyvezetői és menedzsmentfeladatok között.
Hogyan születnek a közös döntések?
Én a döntési rendnél először az alapelveket tisztáznám, és csak ezután mennék bele a részletszabályokba. Mely ügyek kívánnak családi egyeztetést, mikor elegendő a többségi döntés, mihez szükséges egyhangúság, ki hívhatja össze a fórumot, és ki felel a napirend előkészítéséért és a beszélgetés vezetéséért?
Ezek a technikai részletek valójában a családi erőviszonyokat teszik kezelhetővé. Döntési rend nélkül könnyen a legerősebb hang, a legaktívabb családtag vagy az alapító személyes tekintélye dönt. Ez működhet egyetlen irányító mellett, generációváltáskor, több tulajdonosnál vagy több családi ágnál azonban már kiszámíthatatlan. Ebből számomra az következik, hogy a fórum és az eljárás a méltányosságot is védi.
Néhány kezdő kérdés
Egy első körös közös gondolkodáshoz az alábbi kérdéseket lehet segítségül hívni:
Milyen családi ügyekről kell közösen beszélnünk?
Mi tartozzon a családi fórumra, és mi ne?
Mely döntések tartoznak a tulajdonosokra?
Mely döntések tartoznak az ügyvezetésre és a menedzsmentre?
Ki hívhat össze családi egyeztetést?
Milyen kérdésekben kell közös családi álláspont?
Hogyan akadályozzuk meg, hogy családi sérelmek operatív céges döntésekbe keveredjenek?
A kezdő kérdések megválaszolásával a család láthatóvá teszi, mely döntések tartoznak közös mérlegelésre, és melyek maradnak az adott szerep felelősségi körében. Így a fontos ügyek kevésbé függenek informális alkuktól, pillanatnyi erőviszonyoktól vagy attól, ki szólal meg a leghangosabban.
A családi alkotmány fejezetei:
Családi alkotmány fejezetei 1/12: Alapvetés
Családi alkotmány fejezetei 2/12: családi hitvallás és értékrendszer
Családi alkotmány fejezetei 3/12: tulajdonosi szerkezet és családi kontroll
Családi alkotmány fejezetei 4/12: döntéshozatal és családi irányítás
Családi alkotmány fejezetei 5/12: családtagok munkavállalása és vezetői szerepe
Családi alkotmány fejezetei 6/12: javadalmazás, osztalék és családi juttatások
Családi alkotmány fejezetei 7/12: utódlás és az utódgeneráció felkészítése
Családi alkotmány fejezetei 8/12: információvédelem és családi kommunikáció
Családi alkotmány fejezetei 9/12: családi vagyon- és tulajdontranszfer
Családi alkotmány fejezetei 10/12: Válságkezelés
Családi alkotmány fejezetei 11/12: konfliktuskezelés és vitarendezés
Családi alkotmány fejezetei 12/12: hatálybalépés, felülvizsgálat és módosítás
FONTOS: A családi vagyon, a céges tulajdon, az öröklés, a házassági vagyonjogi kérdések, az adózás és a befektetések kezelése a családi alkotmány azon területei, ahol nélkülözhetetlen az adott szakterületen jártas szakértő jogász, adószakértő, könyvelő, könyvvizsgáló vagy befektetési szakember bevonása. E szakemberek munkája nemcsak a családi alkotmány egyes vagyoni vonatkozású részeinek logikai és szerkezeti felépítésében, illetve pontos megfogalmazásában lehet szükséges, hanem a kapcsolódó külön jogi dokumentumok, szerződések és megállapodások előkészítésében és létrehozásában is.
Összefoglaló
Nekem akkor tekinthető működőképesnek a döntéshozatalról és családi irányításról szóló fejezet, ha minden érintett tudja, melyik szerepében, melyik fórumon és milyen felhatalmazással vesz részt egy döntésben. A rendezett családi, tulajdonosi és operatív működés nem több döntést kíván, hanem világosabb felelősséget. A közösen kialakított rend segít megőrizni a családi párbeszédet anélkül, hogy a családi fórum átvenné a menedzsment szerepét, és védi az ügyvezetés mozgásterét anélkül, hogy a legitim családi és tulajdonosi szempontok eltűnnének. Ettől válik a családi irányítás napi gyakorlatban is használható rendszerré.
Blog
Stratégiai kérdések családi cégeknél
Az alábbi írások az utódlás, a generációváltás és a családi irányítás gyakorlati kérdéseit dolgozzák fel. Olyan visszatérő döntési helyzeteket, amelyek a családi cégek hosszú távú működését, fejlődését és generációkon átívelő fennmaradását befolyásolják.




